Róm. 3.
Róm. 3.
Minden ember bűnös, és egyedül kegyelemből, hit által igazúl meg.
Róm. 3,1
Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?
Róm. 3,2
Minden tekintetben sok. Mindenek előtt, hogy az Isten reájok bízta az ő beszédeit. [rész 9,4. Zsolt. 147,19. 20.]
Róm. 3,3
De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hűségét? [rész 9,6. 11,29. 2 Tim. 2,13.]
Róm. 3,4
Távol legyen. Sőt inkább az Isten legyen igaz, minden ember [Zsolt. 116,11.] pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és [Zsolt. 51,6.] győzedelmes légy, mikor vádolnak téged.
Róm. 3,5
Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok. [Jób 4,17. 18.]
Róm. 3,6
Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot? [1 Móz. 18,25.]
Róm. 3,7
Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az ő dicsőségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bűnös?
Róm. 3,8
Sőt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy abból jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos.
Róm. 3,9
Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bűn alatt vannak; [Gal. 3,22.]
Róm. 3,10
A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; [Zsolt. 14,3. 53,2. 4.]
Róm. 3,11
Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.
Róm. 3,12
Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.
Róm. 3,13
Nyitott sír az ő torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt. [Zsolt. 5,10. 140,4.]
Róm. 3,14
Szájok [Zsolt. 10,7.] telve átkozódással és keserűséggel.
Róm. 3,15
Lábaik gyorsak a vérontásra. [Ésa. 59,7. 8.]
Róm. 3,16
Útjaikon romlás és nyomorúság van.
Róm. 3,17
És a békességnek útját nem ismerik.
Róm. 3,18
Nincs isteni félelem az ő szemök előtt. [Zsolt. 36,2.]
Róm. 3,19
Tudjuk pedig, [Gal. 3,10. 22.] hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.
Róm. 3,20
Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte: [Gal. 2,16.] mert a bűn ismerete [Róm. 7,7.] a törvény által vagyon.
Róm. 3,21
Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, [rész 1,17.] a melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; [Csel. 10,43.]
Róm. 3,22
Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs [Gal. 3,28.] különbség,
Róm. 3,23
Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.
Róm. 3,24
Megigazulván ingyen az ő kegyelméből [rész 5,1. Eféz. 2,8.] a Krisztus Jézusban való váltság által,
Róm. 3,25
Kit az Isten eleve rendelt [1 Ján. 2,2.] engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt,
Róm. 3,26
Az Isten hosszútűrésénél fogva, az ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitéből való.
Róm. 3,27
Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által. [rész 4,2. 1 Kor. 1,29. 31. Eféz. 2,9.]
Róm. 3,28
Azt tartjuk tehát, [Gal. 2,16.] hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.
Róm. 3,29
Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is. [Ésa. 49,6. Eféz. 4,5.]
Róm. 3,30
Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitből és a pogányt hit [rész 4,11. 12. Gal. 3,8.] által.
Róm. 3,31
A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sőt inkább a törvényt [Gal. 3,24.] megerősítjük.
