2 Kor. 11.
2 Kor. 11.
Az apostol szemökre hányja a korinthusiaknak, hogy vele szemben hamis apostoloknak adtak hitelt. Szembeállítja magát ezekkel, előadja az ő dicsekedését.
2 Kor. 11,1
Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is.
2 Kor. 11,2
Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint [3 Móz. 21,23. Eféz. 5,26. 27.] szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.
2 Kor. 11,3
Félek azonban, hogy a miként a kígyó [1 Móz. 3,4. 13.] a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak és eltávolodnak a Krisztus iránt való egyenességtől.
2 Kor. 11,4
Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, [Gal. 1,8. 9.] a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek.
2 Kor. 11,5
Mert én azt gondolom, hogy [rész 12,11. 1 Kor. 15,10. Gal. 2,6. 9.] semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál.
2 Kor. 11,6
Ha pedig avatatlan [1 Kor. 1,17. 2,1. 2,13. Eféz. 3,4.] vagyok is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk előttetek.
2 Kor. 11,7
Avagy vétkeztem-é, [1 Kor. 9,12. 18. 19.] mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát?
2 Kor. 11,8
Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam [Csel. 20,33. 34. 1 Thess. 2,9. rész 12,13.] terhére senkinek.
2 Kor. 11,9
Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre.
2 Kor. 11,10
Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén.
2 Kor. 11,11
Miért? Hogy nem szeretlek [rész 6,11-13.] titeket? Tudja az Isten.
2 Kor. 11,12
De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; [1 Kor. 9,12.] hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak abban, mint mi is.
2 Kor. 11,13
Mert az ilyenek [Fil. 3,2.] hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.
2 Kor. 11,14
Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát [Csel. 16,16-18.] világosság angyalává.
2 Kor. 11,15
Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az [Fil. 3,19.] ő cselekedeteik szerint lészen.
2 Kor. 11,16
Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok [rész 5,13. 12,6.] be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.
2 Kor. 11,17
A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,
2 Kor. 11,18
Mivelhogy sokan [rész 10,13. 12,9.] dicsekesznek test szerint, dicsekeszem [Fil. 3,3-7.] én is.
2 Kor. 11,19
Hisz okosak lévén, örömest eltűritek [1 Kor. 4,10.] az eszteleneket.
2 Kor. 11,20
Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.
2 Kor. 11,21
Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.
2 Kor. 11,22
Héberek ők? Én [Fil. 3,5.] is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.
2 Kor. 11,23
Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, [1 Kor. 15,10.] több vereség, [Csel. 16,22. 23.] több börtön, gyakorta való halálos veszedelem által.
2 Kor. 11,24
A zsidóktól ötször kaptam negyvenet [5 Móz. 25,3.] egy híján.
2 Kor. 11,25
Háromszor [Csel. 16,22.] megostoroztak, [Csel. 14,19.] egyszer megköveztek, háromszor [Csel. 27,41.] hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;
2 Kor. 11,26
Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem [Csel. 13,50. 27,2-9.] között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben [Csel 9,22. 25.] pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;
2 Kor. 11,27
Fáradságban és [rész 6,4. 5.] nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben.
2 Kor. 11,28
Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek [Csel. 20,18.] gondja.
2 Kor. 11,29
Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? [Róm. 15,1.] Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?
2 Kor. 11,30
Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel [rész 12,5.] dicsekszem.
2 Kor. 11,31
Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki [Róm. 1,25.] mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom.
2 Kor. 11,32
Damaskusban [Csel. 9,24. 25.] Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni;
2 Kor. 11,33
És az ablakon át, kosárban [Józs. 2,15. Csel. 9,25.] bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül.
