Jób. 38.
Jób. 38.
Az Isten maga áll elő, és Jóbot meggyőzi mindenhatóságáról, bölcseségéről stb.
Jób. 38,1
Majd felele az Úr [rész 40,1.] Jóbnak a forgószélből és monda:
Jób. 38,2
Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Jób. 38,3
Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, [rész 31,37.] én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Jób. 38,4
Hol voltál, mikor a [Péld. 8,27-29.] földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Jób. 38,5
Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Jób. 38,6
Mire bocsátották le [Zsolt, 104,5.] oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
Jób. 38,7
Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, [Zsolt. 148,3.] és Istennek minden fiai vigadozának?
Jób. 38,8
És kicsoda zárta el [vers 10. 11. Zsolt. 33,7.] ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
Jób. 38,9
Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
Jób. 38,10
Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
Jób. 38,11
És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; [Zsolt. 104,9.] ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
Jób. 38,12
Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
Jób. 38,13
Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
Jób. 38,14
Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
Jób. 38,15
Hogy a gonoszoktól [rész 21,17-19.] elvétessék világosságuk, és a fölemelt [Zsolt. 10,15.] kar összetöressék?
Jób. 38,16
Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Jób. 38,17
Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Jób. 38,18
Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Jób. 38,19
Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
Jób. 38,20
Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
Jób. 38,21
Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Jób. 38,22
Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
Jób. 38,23
A mit fentartottam a szükség idejére, [Józs. 10,11.] a harcz és háború napjára?
Jób. 38,24
Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
Jób. 38,25
Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Jób. 38,26
Hogy aláessék az ember nélkül való földre, [Zsolt. 104,13. 16.] a pusztaságra, holott senki sincsen;
Jób. 38,27
Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
Jób. 38,28
Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Jób. 38,29
Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Jób. 38,30
Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
Jób. 38,31
Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag [rész 9,10.] köteleit megoldhatod-é?
Jób. 38,32
A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Jób. 38,33
Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát [Jer. 31,35. 36.] a földön?
Jób. 38,34
Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Jób. 38,35
Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Jób. 38,36
Ki helyezett bölcseséget [rész 32,8. 9.] a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Jób. 38,37
Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Jób. 38,38
Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
