Ésa. 50.
Ésa. 50.
A nép megvettetése; az Úr szolgájának tiszte.
Ésa. 50,1
Így szól az Úr: Hol van anyátok elválólevele, a melylyel őt elbocsátám? vagy hol van egy kölcsönadóim közül, a kinek titeket eladtalak? Ímé, a ti vétkeitekért [rész 57,17. 5 Móz. 24,1. Mik. 2,9. Malak. 2,14. 15. Jer. 3,8. Máté 5,31. 32. 18,25. 2 Móz. 21,7. 2 Kir. 4,1.] adattatok el, és bűneitekért bocsáttatott el anyátok!
Ésa. 50,2
Miért jöttem, holott nem volt ott senki? hívtam és nem felelt senki sem! vagy olyan rövid már a kezem, hogy [rész 51,15. 59,1. Máté 8,27.] meg nem válthat? vagy nincs bennem megszabadításra való erő? Ímé, én dorgálásommal kiszáraztom a tengert, a folyókat pusztává teszem, megbűzhödnek halaik, hogy nincsen víz, és szomjúságtól meghalnak.
Ésa. 50,3
Felöltöztetem az egeket sötétségbe, és gyászruhával födöm be [Jel. 6,12.] azokat.
Ésa. 50,4
Az Úr Isten bölcs nyelvet adott én nékem, hogy tudjam erősítni a megfáradtat beszéddel, fölserkenti minden reggel, fölserkenti fülemet, hogy hallgassak, miként a [1 Sám. 9,15. 20,2. Zsolt. 40,7.] tanítványok.
Ésa. 50,5
Az Úr Isten megnyitotta fülemet, és én nem voltam engedetlen, [Zsid. 10,5. 7. Jer. 17,16. Ámós 3,8.] hátra nem fordultam.
Ésa. 50,6
Hátamat odaadám a verőknek, és orczámat a szaggatóknak, képemet nem födöztem be a gyalázás és [Máté 5,39-47. 18,4. Ján. 13,1-11. 5 Móz. 25,9. 4 Móz. 12,14. Máté 26,67.] köpdösés előtt.
Ésa. 50,7
És az Úr Isten megsegít engemet, azért nem szégyenülök meg, ezért olyanná tettem képemet, [Jer. 1,18. Ezék. 3,8. 9.] mint a kova, és tudtam, hogy szégyent nem vallok.
Ésa. 50,8
Közel van, [Róm. 8,33. Jób. 13,19. 41,1-20.] a ki engem megigazít, ki perel én velem? Álljunk együtt elő! Kicsoda peresem? közelegjen hozzám!
Ésa. 50,9
Ímé, az Úr Isten megsegít engem, kicsoda kárhoztatna engem? Ímé, mindnyájan, mint a ruha megavulnak, moly emészti meg [rész 51,8.] őket!
Ésa. 50,10
Ki féli közületek az Urat? és ki hallgat az ő szolgája szavára? ő, a ki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék [rész 51,1. 7.] Istenhez!
Ésa. 50,11
Ímé, ti mind, a kik tüzet gyujtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, a melyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni!
