Luk. 21.
Luk. 21.
A szegény özvegy asszonynak fillérei; a templom és Jeruzsálem romlásának ideje. Mely jelek lesznek az utolsó ítélet előtt.
Luk. 21,1
És mikor feltekintett, látá, hogy a gazdagok hányják az ő ajándékaikat [Márk 12,41-44.] a perselybe.
Luk. 21,2
Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete.
Luk. 21,3
És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete: [2 Kor. 8,12.]
Luk. 21,4
Mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté.
Luk. 21,5
És mikor némelyek mondának a templom felől, hogy szép [Mát. 24,1-42. Márk 13,1-37.] kövekkel és ajándékokkal van felékesítve, monda:
Luk. 21,6
Ezekből, a miket láttok, jőnek napok, melyekben kő kövön [rész 19,43. 44.] nem marad, mely le nem romboltatnék.
Luk. 21,7
Megkérdék pedig őt, mondván: Mester, mikor lesznek azért ezek? és mi lesz a jel, mikor mind ezek meglesznek?
Luk. 21,8
Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: [Mát. 24,4. 5.] mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.
Luk. 21,9
És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről, meg ne félemljetek; mert ezeknek meg kell lenni előbb, de nem jő mindjárt a vég.
Luk. 21,10
Akkor monda nékik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen;
Luk. 21,11
És minden felé nagy földindulások lesznek, és éhségek és döghalálok; és rettegtetések és nagy jelek lesznek az égből.
Luk. 21,12
De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és [rész 12,11.] tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.
Luk. 21,13
De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.
Luk. 21,14
Tökéljétek el azért a ti szívetekben, hogy nem gondoskodtok előre, hogy mit feleljetek [rész 12,11. Mát. 10,19. 20. Márk 13,14.] védelmetekre:
Luk. 21,15
Mert én adok [2 Móz. 4,12. Csel. 4,7. 8.] néktek szájat és bölcseséget, melynek ellene nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok, a kik magokat ellenetekbe vetik.
Luk. 21,16
Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok [Mik. 7,5-7.] és barátok is; és [Csel. 7,59. 12,2.] megölnek némelyeket ti közületek.
Luk. 21,17
És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt [Mát. 10,30.] az én nevemért.
Luk. 21,18
De fejeteknek egy hajszála [Mát. 10,22.] sem vész el.
Luk. 21,19
A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.
Luk. 21,20
Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett [rész 19,43. 44.] az ő elpusztulása.
Luk. 21,21
Akkor a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; és a kik annak közepette, menjenek ki abból; és a kik a mezőben, ne menjenek be abba.
Luk. 21,22
Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy beteljesedjenek mind azok, a [Dán. 9,16. Mát. 24,15. 21. 22.] mik megírattak.
Luk. 21,23
Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokban a napokban; mert nagy szükség lesz e földön, és harag e népen.
Luk. 21,24
És elhullanak fegyvernek éle által, és fogva vitetnek minden pogányok közé; és Jeruzsálem megtapodtatik a pogányoktól, míglen betelik a [Róm. 11,25. 26. Jel. 11,2.] pogányok ideje.
Luk. 21,25
És lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban; és a földön pogányok szorongása a kétség miatt, mikor a tenger és a hab zúgni fog,
Luk. 21,26
Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.
Luk. 21,27
És akkor meglátják az embernek Fiát eljőni a felhőben, [Dán. 7,13. Mát. 24,30. 25,31. 26,64. Márk 13,26. 14,62.] hatalommal és nagy dicsőséggel.
Luk. 21,28
Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek fel a ti fejeteket; mert elközelget a [vers 31.] ti váltságtok.
Luk. 21,29
Monda pedig nékik egy példázatot: Tekintsétek meg a fügefát [Mát. 24,32. Márk 13,28.] és minden fákat:
Luk. 21,30
Mikor immár hajtanak, és ezt látjátok, ti magatoktól tudjátok, hogy már közel van a nyár.
Luk. 21,31
Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa.
Luk. 21,32
Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek.
Luk. 21,33
Az ég és a föld [vers 6.] elmúlnak, de az [Zsolt. 102,27. 28. Mát. 24,31.] én beszédeim semmiképen el nem múlnak.
Luk. 21,34
De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és [Róm. 13,13. 14.] ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a [vers 6. 23. 24.] nap:
Luk. 21,35
Mert mintegy tőr, [Mát. 24,42-44.] úgy lep meg mindeneket, a kik az egész föld színén lakoznak.
Luk. 21,36
Vigyázzatok [1 Thess. 5,5. 6.] azért minden időben, kérvén, hogy méltókká tétessetek arra, hogy elkerüljétek mindezeket, a mik bekövetkeznek, és megállhassatok az embernek Fia előtt!
Luk. 21,37
Tanít vala pedig naponta a templomban; éjszakára [Ján. 8,12.] pedig kimenvén, a hegyen vala, mely Olajfák hegyének neveztetik.
Luk. 21,38
És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy őt hallgassa a templomban.
