Rudolf király.
Rudolf király.
Az 1572. évi országgyűlés alatt Miksa, legidősebb fiát, Rudolf főherczeget, királylyá koronáztatta. A szeptember 25-ére kitűzött koronázáson a vármegyét Wiczmándy Mátyás, Rákóczy Ferencz, Wékey János, Zabardni Horváth János, Melith István, Barkóczy László és Deregnyey Mihály képviselték. A vármegye főispánja ötven lovasból álló bandérium élén ment a pozsonyi koronázási ünnepségekre.
1574-ben Alpáry Simon lemondván az alispánságról, helyébe Rákóczy Ferencz választatott meg, kinek hatásköre jelentékenyen bővült, miután Drugeth Miklós főispánt az 1575. évi III. t.-cz. értelmében felállított eperjesi kerületi tábla bírájává választották meg.
János Zsigmond halálával (1571) az erdélyi fejedelemséget Báthory István nyerte el, de fejedelemsége első éveiben Békés Gáspárral kellett megküzdenie, a kit 1573 őszén kiűzött Erdélyből. A bécsi udvar támogatásával Békés, 1575. nyarán, tekintélyes sereget toborzott össze; Zemplénből Rákóczy Zsigmond és Deregnyey Pál nagyobb csapat élén csatlakoztak hozzája. A Kerellő-Szent-Pálnál vívott csata (1585 július 9-én) azonban eldöntötte Békés sorsát: hada szétveretett; a zempléni csapatból Rákóczy Zsigmond és Deregnyey Pál, kevesed magukkal, csak vitéz küzdelmek árán menekültek meg. (Szádeczky Lajos: Békés Gáspár.)
