Rákóczy Zsigmond.
Rákóczy Zsigmond.
Sajnos, Bocskay nem sokáig élvezte a békekötés áldásait, mert deczember 29-én, Kassán, mérgezés következtében, elhalálozott. Halálának hírére 1607 elején Zemplén vármegye Mátyás főherczegtől felhívást nyert, hogy, miután Bocskay örökösök nélkül halt el, térjen vissza a király iránti hűségébe. Bocskay a végrendeletében Homonnai Drugeth Bálintot ajánlá utódául, kinek azonban csakhamar versenytársa támadt Rákóczy Zsigmond személyében; de megmozdult a hajduság is, a mely Bocskay hadával üldözéseknek volt kitéve. Maga Mátyás főherczeg óva intette Zemplént, hogy az erdélyi fejedelemségért folytatott küzdelembe ne avatkozzék; Homonnait különben is gyanus szemmel nézték, mert az elégedetlen hajdúság királylyá kiáltotta ki. Az erdélyi fejedelmséget azonban Rákóczy nyerte el. Homonnai pedig csakhamar megnyugtatta az udvart s a Rudolf és Mátyás között támadt testvérharczban az utóbbihoz pártolt, aki 18.000 főnyi had élére állította, majd országbíróvá nevezte ki őt.
Tokajt 70.000 darab császári aranyon Thurzó György szerezte meg.
Homonnai Drugeth Bálint halálával, Sárospatakon megtalálták azt a koronát, melyet a török szultán adott Bocskaynak. A kiskorú árvák gondnokai 1610 június 30-án átadták a koronát Thurzó György nádornak, a ki azt Bécsbe vitte és ott őrzik jelenleg is.
