A szerencsi országgyűlés.
A szerencsi országgyűlés.
Miután Tokaj még német kézben volt, háromszáz lovas és négyszáz gyalog rendeltetett Torday György, Misley András és Horváth Boldizsár parancsnoksága alatt, az országgyűlésnek esetleges támadások ellen leendő megvédésére. A református templomba egybegyűlt rendek április 20-án nagy lelkesedéssel Bocskayt kiáltották ki fejedelemmé, a hadsereg főkapitányságát pedig gróf Homonnai Drugeth Bálintra ruházták. (Millenn. Tört. V. 606.) A szerencsi országgyűlés volt a felkelés diadalának záróköve. Bocskay jól érezte a pillanat fontosságát, a mit igazol az a körülmény is, hogy sikereinek szinhelyét 1606-ban a szabad városok jellegével és kiváltságaival ruházták fel. Még a szerencsi országgyűlés határozta el Tokaj körülzárolását, melynek költségeire adót szavazott meg. A várkapitány szivós kitartása következtében azonban az ostrom fölötte sokáig huzódott. Mikor már a katonák holttesteken rágódtak s az éhség az őrséget mindenféle kicsapongásokra ragadta, csak akkor határozta el magát Ruber György a vár feladására. Ruber márczius 17-én fogadta a fejedelem követeit, Czobor Mihályt és Simon Györgyöt, a kik a vár átadása érdekében küldettek hozzá, mire az elcsigázott őrséggel márczius 22-én elhagyta a várat.
De a siker Bocskayt nem tette elbizakodottá. Alig rendezte az ügyeket a törökkel, november 14-én a Korponán egybegyűlt rendekhez igyekezett, hová Zemplén vármegye Bánffy Gotthárd alispánt, Szemere Albertet, Nagytárkányi Ferenczet és Szent-Ivány Zsigmondot küldte követekül. A korponai országgyűlésen Bocskay betetőzte nagy művét, a korona és a nemzet kibékítését 391készítette elő, mely hosszas alkudozások után az 1606 június 23-án kötött bécsi békére vezetett. A bécsi békekötés körül ’Sennyey Pongrácznak vannak elévülhetetlen érdemei; ezek elismeréseül Rudolf király a család tagjainak a piros pecsét használatát engedte meg; a család tagjai ettől kezdve a bárók sorában foglalnak helyet. (Adalékok 1900. 301.) A békekötés értelmében Zemplén vármegye Tokaj várával Bocskay birtokába került, csupán a vármegyének Szerencstől és Tokajtól délnyugatnak eső része maradt továbbra is török hódoltság.
