Bethlen Gábor.
Bethlen Gábor.
1613-ban Bethlen Gábor választatván meg erdélyi fejedelemmé, a bécsi udvar csak abban az esetben volt hajlandó őt elismerni, ha legalább titokban leteszi a hűségesküt. A mikor Bethlen ezt nem akarta teljesíteni, II. Mátyás Homonnai Drugeth Györgyöt igyekezett ellene kijátszani, a kit azonban, miután fellovalta, cserben is hagyott. Kendi István 1615 elején csakugyan katonákat kezdett toborozni Zemplénben is Homonnai számára, 392de márczius havában az egész terv dugába dőlt, sőt Homonnait Prágába idézték. De Homonnai, a ki most már az erdélyi fejedelemséget nem akarta kiszalasztani a kezei közül, nem nyugodott és 1616 tavaszán Serbán Radul vajdát nyerte meg a terveinek, a ki a dunamelléki hajdúk és ráczok kíséretében Oláhországba igyekezett. Homonnai, mint a vármegye főispánja, Radul vajdával együtt jelent meg a május 24-én tartott közgyűlésen és azt kívánta, hogy kísérjék el Radult Magyarország határáig. A főispán felhívása nagy megütközést keltett a vármegye közgyűlésén; nem is igen sejtették, mi lehet Homonnai tulajdonképeni czélja, tehát kereken megtagadták a kívánságát; a főispán alig tudván a rendeket lecsillapítani, csakhamar elhagyta a közgyűlést. (Millenn. Tört. VI. 155.) Homonnai azonban folyton hadat gyűjtött és noha a hajdúkat, a kiket Fekete Péter toborzott a számára, Biharban szétverték, katonái keresztülkasul járták a Felvidéket, míg végre a felvidéki rendek, Kassán összegyűlve, körleveleket intéztek Homonnai ellen, sőt a lengyelektől is kieszközölték, hogy Homonnai számára nem engedjenek katonákat toborozni.
