A váradi béke.
A váradi béke.
A békekötés értelmében Zemplén a János király birtokába jutott és így a vármegye főispánja is meghódolt Szapolyainak. A váradi béke, ha komolyan megtartják, az ország területi egységét teremtette volna meg, de erre egyik párton sem gondoltak, sőt csakhamar újra kezdődtek az ellenségeskedések.
Serédy a főhadiszállását Sárosba tette át, a Zemplénbe jövő kereskedőket keményen megsarczolta, míg a Szapolyai-pártiak a gálszécsi vásárról hazatérő bártfai kereskedők kifosztásával adták vissza a kölcsönt. (Adalékok 1898. 176.) Ferdinánd udvara mindegyre féltékenyebb szemmel nézte a János király nősülési törekvéseit, melyek 1539-ben sikerre is vezettek, a mennyiben követei Izabella lengyel királyleány kezét nyerték meg számára. Izabella fényes kísérettel, melyben a többi között Perényi Péter és Homonnai István főispán is részt vettek, Kassára érkezett, a hol leendő férjével találkozott; innen Székesfehérvárra, majd ismét Budára ment a királyi pár és ott megtörtént az egybekelés. De a koronázási és a lakodalmi ünnepségek után a Szapolyai-pártiak is aggodalommal néztek a jövőbe. Perényi 386Péter, kinek Ferdinánd a kanczellári méltóságot felajánlotta, még ebben az évben elhagyta a János király pártját, sőt a zempléni nemesek közül többeket különféle udvari állások ígéretével átcsábított Ferdinánd hűségére.
János király halála után (1540 július 22.) a helyzet lényegesen megváltozott. Perényi Péteren kívül, most már Ráskay István is Ferdinándhoz pártolt; mindketten azok közé tartoztak, a kik Ferdinándot Buda elfoglalására ösztönözték; de Ferdinánd vezérének, Roggendorfnak ez a kísérlete kudarczczal végződött s Buda törtök kézre került.
