A főiskola visszaállitása.
A főiskola visszaállitása.
Ezalatt a győztes Rákóczy Ferencz egyik tábornoka, Orosz Pál, Sárospatakot megszállván, a tótoknak és ruthéneknek bérbe adott iskolát 1703 aug. 25-én átadta a reformátusoknak. E hírre a vidéken tartózkodó diákok a Kassáról eljött szeniorral, Tornallyai Györgygyel együtt 1703 deczember 13-án megszállják és helyre állítják a régi fészket és miután számuk napról-napra szaporodott, izennek Csécsynek is, hogy jöjjön vissza. De Csécsy, félvén a dolgok változásától, csak 1705 május 14-én érkezik Sárospatakra, akkor is még családját Kassán hagyja. Hogy az iskola sorsát teljesen biztosítsa, 1705 szept. havában, mint a zempléni reformátusok követe, a szécsényi országgyűlésre utazik és miután az itteni megállapodások szerint a megyénkét kinevezett vegyes bizottság 1706 jan. 26-án az iskolát minden vagyonával együtt visszaadta a reformátusoknak: ő maga is, családjával együtt, ugyanazon év márczius 4-én, a tanulóság nagy örömére, Sárospatakra költözött.
Ez időtől fogva nem volt többé kénytelen vándorolni az iskola, de az 1790–91-iki vallásügyi törvény meghozataláig még sokféle háborgatásnak és zaklatásnak volt kitéve. A Rákóczy-féle szabadságharcz lezajlása után a jezsuiták ismét vérszemet kapván, minden követ megmozdítottak, hogy az iskolának nem annyira épületeit, mint inkább a fejedelmektől adott fekvő javait az országos törvények ellenére eltulajdonítsák. A politikai helyzet a szatmári béke előtt és után igen kedvező kilátást nyujtott nekik erre, mert a sokféleképpen magyarázható kir. rendeletek akkorában egymást érték; a hazafias érzelmű polgárok pedig megfélemlítve, meghunyászkodva, szomorúan várták az események fejlődését. Egymás után jöttek I. József 1790 dezc. 12-iki, 1710 nov. 10-iki, továbbá Eleonóra özvegy császárné 1711 szept. 28-iki és a III. Károly 1714 ápr. 28-iki nyilt parancsai, melyek egyházi és iskolai ügyeinket a szabadságharcz (1703) előtti állapotra rendelték visszaállítani.
