Zsolt. 108
Zsolt. 108
Zsolt. 108.1
Ének. Dávid zsoltára.
Zsolt. 108.2
Kész az én * szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
Zsolt. 108.3
Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Zsolt. 108.4
Hálát adok néked * a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Zsolt. 108.5
Mert nagy, egek felett való a * te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Zsolt. 108.6
Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
Zsolt. 108.7
Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a * te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
Zsolt. 108.8
Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, * hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
Zsolt. 108.9
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én * törvényrendelőm.
Zsolt. 108.10
Moáb az én * mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
Zsolt. 108.11
Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel * engem Edomig?
Zsolt. 108.12
Nem te vagy-é, * oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Zsolt. 108.13
Adj szabadulást nékünk az * ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
Zsolt. 108.14
Istennel * hatalmasan cselekszünk, és + ő megtapodja ellenségeinket.
