Statisztikai hivatal.
Statisztikai hivatal. A haladottabb államok általában feladatuknak ismerik a társadalom fontosabb életviszonyainak statisztikai megismerését s e célra vagy a közigazgatás egyéb célra rendelt szerveit használják fel, vagy önálló szervezetet állítanak. Különösen az igazgatás felső fokain van szükség külön szakorganumra az állami statisztikai tevékenység körében. Amennyiben ez a vezető felelősségére alapított szervezettel bir, neve S., amennyiben pedig a tagok együttesen határoznak, neve statisztikai bizottság. Az előbbi alak az uralkodó, és pedig vagy ugy, hogy a statisztika különböző ágai szerint az egyes kormányszervek kebelében több külön S. működik, mindegyik csak az illető igazgatási ág körébe tartozó statisztika számára; p. vasúti, kereskedelmi S., vagy ezek mellett, illetve ezek helyett egy általános, a statisztika összes ágait egyesítő központi S. vezeti a statisztikai igazgatást. A szakszerü kutatás szempontjából, főleg oly országokban, hol a statisztikai érzék még nincs eléggé kifejlődve, előnyös az egy központi S. rendszere. A S. mellett a legtöbb országban a közigazgatás egyes ágainak s a tudományoknak képviselőiből összetett statisztikai tanács szokott állani, rendesen csak véleményező hatáskörre. A S. valamelyik főkormányszerv alá van rendelve; a statisztikai tevékenység természeténél fogva kivánatos, hogy a S. nagyon független szervezettel birjon, hogy nevezetesen az ország viszonyait minden szépítgetés nélkül feltárhassa. Az állami S. mellett újabban egyre növekedő és a közegészségügyi, gazdasági, munkásügyi stb. viszonyok megismerése szempontjából nagyon termékeny tevékenységet fejtenek a nagy városok S.-ai.
A S.-ok egyes igazgatási célokra az erősen központosított Franciaországban már a XVII. sz.-ban szerveztettek, de állandóan működő általános országos S.-ok csak századunkban alakulnak. Legnagyobb folytonossággal és mintaszerüen a porosz S. működött 1805 óta, Hoffmann, Dieterici, aztán Engel, jelenleg Blenck vezetése alatt. Mintájára keletkeztek a német államokban és Ausztriában egységes statisztikai szervek s e rendszerre épült az olasz s a magyar statisztika is. Ellenben a több külön S. rendszere uralkodik Franciaországban s az angol nyelvterületen. A nyugati államokban a legújabb fejlődés oda vezet, hogy a munkáskérdés statisztikai megvilágítására teremtett munkás-S.-ok alkotják azokat a jegesedéi pontokat, amelyek körül az állami statisztika egységes és erőteljes szervei kiképződnek.
Hazánkban az első S. az 1848-iki felelős magyar minisztérium kineveztetése után kevéssel, mint a belügyminisztérium szakosztálya alakult meg. Főnöke Fényes Elek volt, kinek magánszorgalma a negyvenes években majdnem egy S. szerepét végezte. A hivatal azonban csakhamar kénytelen volt beszüntetni megkezdett tevékenységét. Az abszolut időkben az osztrák S. terjesztette ki működését hazánkra. A hatvanas években a m. tud. akadémia statisztikai bizottsága igyekezett pótolni a magyar S. hiányát, mignem az alkotmány helyreállításával rögtön megindult a magyar állam statisztikai tevékenységének szervezése. Először mint a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium statisztikai osztálya, majd 1871. rendelettel, később az 1874. XXV. t.-c. által újjászervezve, törvényes jogalapon mint országos magyar királyi S., 1891-ig első főnökének Keleti Károlynak vezetése alatt megerősödött, a statisztikának majd minden ágát központosította, végrehajtott összesen három nagy, rendszeres népszámlálást stb. Jelenlegi főnöke Jekelfalussy József. Költségvetése a hetvenes évek közepétől (40,000 frt) 1896-ban 226,000 frtra emelkedett. Jogállása újabb szabályozásnak néz elé. Az ide vonatkozó törvényjavaslatot a kereskedelemügyi miniszter 1897 máj. 30. terjesztette a képviselőház elé. A kiadványok, melyek terjedelméről tájékoztat az, hogy az országos magyar királyi S. 1895 végéig 11,000 ívet nyomatott ki, több rendbeli változáson mentek át. A régi kiadványok központja a füzetekben megjelenő, csupán számadatokat, táblázatokat tartalmazó Magyar Statisztikai Évkönyv volt; az egyes önálló adatgyüjtések eredményeiről külön kötetek jelentek meg. 1893 óta új rendszer lépett életbe. A Magyar Statisztikai Évkönyv most az összes statisztikai anyag tömör összefoglalása, visszatekintő táblázatokkal és arányszámokkal. A hivatalos Statisztikai Közlemények a fontosabb időszaki, ugy mint állandó adatgyüjtések eredményeinek összefoglalásai, tudományos feldolgozással a bevezető jelentésben. Az 1897-ik évtől a hivatal Statisztikai Havi Közlemények cím alatt néhány fontos statisztikai ágra kiterjedő havi jelentést tesz közzé.
A fővárosi S. 1869. szerveztetett s azóta állandóan Kőrösi József igazgatása alatt áll s mint ilyen, előkelő helyet foglal el a nagy városok S.-ai közt. A hivatal munkálatai részben nagyobb önálló művekben, Közlemények cím alatt (eddig 25 kötetben, többnyire Kőrösi tollából), részben havi füzetekben és havi kimutatásokban tétetnek közzé, ezenkivül vannak a hivatalnak nemzetközi kiadványai is. Legújabban összefoglaló Évkönyvet is ad ki a hivatal, az I. évf. 1874-94-ik évekre vonatkozó anyaggal.
Az országos magyar királyi S. történetének monográfiáját A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete cím alatt a hivatal megbizásából a hivatal 25 éves jubileuma alkalmából Bokor G. irta meg. A fővárosi S. történetét 1869-94. a hivatal 25 éves fennállása alkalmából Thirring Gusztáv dr. aligazgató terjesztette a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszus elé.
