Statisztikai kongresszusok.
Statisztikai kongresszusok. Nemzetközi S. néven ismeretesek azok a legtöbb művelt állam hivatalos kiküldötteiből és magán tudósokból álló kongresszusok, melyek elseje Quetelet kezdeményezésére 1853. Brüsszelben ülésezett. Az összesen kilencre rugó összejövetelek másodika 1855. Párisban, a harmadik 1857. Bécsben, a következők Londonban (1860), Berlinben (1863), Firenzében (1867), Hágában (1869), Szent-Péterváron (1872) s a legutolsó Budapesten (1876) tartatott. Céljuk volt általában a statisztika fejlesztésén kivül annak egyöntetüséget biztosítani az által, hogy a megvitatott és helyesnek tartott adatgyüjtési és feldolgzási módozatoknak nemzetközi általános érvényt igyekeztek szerezni. Határozataik a részt vett államokra sem voltak kötelezők, de kétségtelen, hogy a hivatalos kiküldöttek egyéni súlya s a kongresszusok tudományos tekintélye nagy mértékben közrehatott a statisztika fejlesztésére és egyöntetübbé tételére. Tanácskozásaik, az előadók szakszerü előkészítő dolgozatai, valamint a hágai statisztikai kongresszus megbizásából megindult nagy nemzetközi gyüjtőművek a S. irodalmának igen nagy becsü alkatrészei. A S. megszüntével azok helyét némileg az 1887. Rómában megalakult Institut international de statistique vándorülései pótolják.
