karácsonyi vacsora: a →karácsonyi ünnepkör egyik legjellegzetesebb →szokáscselekménye volt a r. k. és gör. keleti vallású népességnél. A szegényes →böjtös ételek és a gazdag, sokfogásos étrend kettőssége jellemzi az ország több területén. E kettősséget fokozzák azok az elképzelések, amelyek szerint ilyenkor sokat és sokfélét kell enni (ezzel függ össze a nyelvterület déli részén ismert bővedeste, bővödeste elnevezés, amely egyébként a Drávaszögben, Ormánságban, Kiskunságban, szilveszteri vacsorát jelent). Sok helyütt jellemző az ételek sorrendjének és a fogások számának szigorúan megszabott rendje is. A karácsonyi vacsora gyakran ünnepélyes külsőségek között zajlott, ezt fokozták a különlegesen megterített →karácsonyi asztal, valamint bizonyos →előírások és tilalmak (→tilalom). Az utóbbiak közül kettő volt országszerte elterjedt: az asztalra könyöklés tilalma, amelynek meg nem tartása esetén a hit szerint →kelést kapnának, „nyomorultak” lennének a csirkék stb.; valamint az asszonyok felállási tilalma: ha nem ülik végig a karácsonyi vacsorát, nem ül jól a kotlóstyúk a következő évben. A karácsony este évkezdő, jövő évet befolyásoló és jósló jellegét a karácsonyi asztalon kívül elsősorban a karácsonyi vacsora egyes ételeihez fűződő hiedelmek (→hiedelem) és →mágikus eljárások adják. Elsősorban azok az ételek kaptak ilyen szerepet, amelyek egyébként is használatosak →mágikus tárgyként. Így a bab és a lencse általánosan elterjedt hit szerint bőséget, sok pénzt biztosít elfogyasztóinak (→hüvelyesek). A mákos tészta minden fajtáját felhasználták szerelmi jóslásra (→mák), továbbá a háziállatoknak juttattak belőle, hogy azok gyarapodását és egészségét biztosítsák. Hasonló céllal kaptak az állatok a kalácsból, kenyérből is. Az éjjel látogató halottak, angyalok ellátását szolgálja a hit szerint az éjjelre az asztalon hagyott mákos tészta. Az →alma a karácsonyi →szerelmi jóslás általánosan elterjedt eszköze, de szépség- és egészségvarázslásra, valamint →haláljóslásra is használatos; a →dió pedig elsősorban haláljóslásra, szórványosan gyógyításra (→népi gyógyászat) és →rontás elhárítására. A sült tök és a →méz a hit szerint a torokfájás megelőző szere; a →fokhagyma a családtagok egészségét biztosítja a jövő évre. Szokás volt néhol az alma közös elfogyasztása is abban a hitben, hogy ha valamelyik családtag eltéved, eszébe jut, kivel ette együtt a karácsonyi almát, és hazatalál. – Az Európa-szerte elterjedt hagyomány a karácsonyi bőséges lakmározás szükségességéről igen régi gyökerű (pl. római kori hagyományai is vannak a téli napforduló körüli ünnepek lakomáinak). Európa több területén nem a böjtös vacsorához, hanem a karácsonynapi, ünnepi, húsos étrendhez vagy mindkettőhöz kapcsolódnak e képzetek. Az elv minden bizonnyal megelőzte a böjt egyházi eredetű előírását. A karácsonyi vacsora egészéhez fűződő alapvető elképzelések Európa-szerte a jövő év befolyásolhatóságának hitével összefüggő →bőségvarázslás és →termékenységvarázslás, valamint az ilyenkor látogató →természetfeletti lények (család halottai, kisjézus, angyal) vendégüllátása. A magyar nyelvterületen – mint egész Közép-Európában – inkább csak a kis Jézus és kísérői látogatására vonatkozó hit él. Az ehhez képest elsődlegesnek tekinthető szokás, a halottak és ősök megvendégelése, sőt meghívása a karácsonyi vacsorára É-, K- és DK-Európában volt szokásos még a közelmúltban is (→halott etetése). Jellemző továbbá Európa sok részén az állatok jóltartása a karácsonyi vacsora ételeiből (→termésvarázslás), és általában az agrárrítusokkal való kapcsolat (pl. karácsonyi kenyerek őrzése a vetésig, utolsó kéve szobába helyezése). – Irod.Schneeweis, E.: Die Weihnachtsbräuche der Serbkroaten (Wien, 1925); Nilsson, Martin P.: Studien zur Vorgeschichte des Weihnachtsfestes (Archiv für Religionswissenschaft, 1926–1929); Burgstaller, Ernst: Brauchtumsgebäcke und Weihnachtsspeisen (Linz, 1957); Cs. Pócs Éva: A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Népr. Közl., 1965).
Pócs Éva
Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?
Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?
Vyhľadávajte v desiatkach miliónov novín, denníkov a týždenníkov, športových časopisov a časopisov pre ženy!