188. BJÖRNSTJERNE BJÖRNSON – A FRANCIA PÉNZRŐL
188. BJÖRNSTJERNE BJÖRNSON – A FRANCIA PÉNZRŐL
Björnson, a nagy norvég poéta keserű igazságokat vág a „Courrier Européen” legújabb számában a francziák szemébe. Ezek az igazságok megfordultak már minden gondolkozó ember fejében. Ki az oka, az okozója a mai kegyetlen háborúnak? Kit terhel, mit terhel felelősség a rettenetes vérontásért? A francia pénzt. A francia pénzemberek s titokban a diplomaták is, kétszínű kegyetlen játékot folytatnak. Nagyon helyesen mondja Björnson. A háború előtt már három évvel megcsinálta Witte azt a mérleget, hogy Oroszország nem bír el több megterheltetést. Akkor szinte nyolc milliárddal tartozott Oroszország Franciaországnak. Ez, a háború óta, beavatottak szerint legalább tizenkét milliárdra szökött föl. S még nőni fog. Björnson írja, hogy ő finn barátai révén tudja: az oroszok maguk csúfolódnak a franciák örök hiszékenységén. Ám Oroszország egyre kap pénzt, s ügyes börze-manőverek most német és holland kölcsönök emlegetésével sarkantyúzták meg a francia tőkét, mely újra és újra ad, szállít pénzt Oroszországnak a gyilkos háborúhoz. Björnson aposztrofálja Loubet elnök újévi beszédét, melyben Loubet akceptálta a diplomatáknak azt a bókját, hogy Franciaország apostola a békének. E közben pedig a közvéleménnyel szemben a francia finansziék és diplomaták a háborút táplálják, ami annál csúnyább, mert – mindenki tudja – hogy a háborúban egy harmadik semleges hatalom bőrére folyik a játék. Ezeket mondja körülbelül Björnson. A franciákat azonban mikor ők hisznek, semmiféle szkeptikus kritika nem józanítja ki. Ők odaadják a pénzüket ezután is, az embertelen, véres háborút szélső Keleten folytatja tovább a – francia pénz, melynek árán a demokrata köztársaság a legbarbárabb európai országban konzerválja a jogtalanságot, a butaságot, az önkényt. Az emberiség nagyobb dicsőségére, melynek első zászlóvivőjeként szeret szerepelni Franciaország…
Budapesti Napló 1905. január 18.
