Mk. 16
Mk. 16
Mk. 16.1
Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, a Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus testét.
Mk. 16.2
A hét első napján, korán reggel, napkeltekor, elmentek a sírbolthoz,
Mk. 16.3
és erről beszéltek egymás között: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?”
Mk. 16.4
Ekkor felnéztek, és látták, hogy a kő el van hengerítve. Pedig az igen nagy volt.
Mk. 16.5
És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek.
Mk. 16.6
De az így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették.
Mk. 16.7
De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek.”
Mk. 16.8
Ekkor kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és döbbenet fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.
Mk. 16.9
(A hét első napján, korán reggel, miután feltámadt, először a magdalai Máriának jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki.
Mk. 16.10
Ő elment, és megvitte a hírt követőinek, akik gyászoltak és sírtak.
Mk. 16.11
Amikor ezek meghallották, hogy ő él, és hogy Mária látta, nem hitték el.
Mk. 16.12
Ezután más alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek.
Mk. 16.13
Ezek is elmentek, és megvitték a hírt a többieknek, de nekik sem hittek.
Mk. 16.14
Végül pedig megjelent magának a tizenegynek is, amikor asztalnál ültek, és szemükre vetette hitetlenségüket, keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt.
Mk. 16.15
Ezután így szólt hozzájuk: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.
Mk. 16.16
Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.
Mk. 16.17
Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak,
Mk. 16.18
kígyókat vesznek kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak.”
Mk. 16.19
Az Úr Jézus pedig miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült.
Mk. 16.20
Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.)
