hold (lat. jugerum; ném. Joch Morgen): 1. a korai (13–14. sz.-i) adatokban hosszmérték, később területmérték, mely eredetileg a helyileg szokásos igával egy nap alatt felszántható területet jelentette. Ebből következik, hogy a hold még a 18. sz.-ban is egyes vidékeken nem egy meghatározott kiterjedésű terület, hanem földdarab, parcella jelentésben élt. Mivel az egy nap alatt felszántható föld nagysága a talaj- és domborzati viszonyokkal, műveléstechnikával szoros kapcsolatban áll, a holdnak számos változata alakult ki. A 16–17. sz.-ban legáltalánosabban a királyi hold (2347 négyszögöl); a 19. sz. második felében a kishold vagy magyar hold (1200 négyszögöl), de főleg a nagyhold vagy a katasztrális hold (1600 négyszögöl) terjedt el. (→ még: ekeföld, →területmértékek) – Irod.Bendeffy László: Középkori magyar hossz- és területmértékek (Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Szerk. Makkai László, Bp., 1959); Bogdán István: Helyi földmértékeink a 18. század végén (Tört. Statisztikai Évkv., 1967–68, Bp., 1970). – 2. mint égitest, a magyar →népi hitvilágban leginkább mint bizonyos tevékenységek időpontját megszabó tényező jelenik meg. Ennek alapja a fázisok szabályszerű ismétlődése: a fogyó-növő dal sokféle történés, cselekmény hozható analógiás (→mágia) kapcsolatba. Általánosan elterjedt bizonyos mezőgazdasági és házi munkák újholdkor végzése, vagy növő holddal való megkezdése, ill. ugyanezeknek a tevékenységeknek a tilalma telikor vagy holdfogytán: trágyahordás, →szántás, →vetés, kotlóültetés (→baromfitartás) és főleg zöldség-, virág- és gyümölcsfaültetés (→gyümölcstermesztés), azzal a tudatosan megfogalmazódó elképzeléssel, hogy ahogy a hold nő, úgy nőjön a növény is, úgy keljenek a csirkék stb. A haj növekedését is párhuzamba hozták a holddal. Országszerte elterjedt, félig tréfás pénzvarázsló mondókák is fűződtek az újhoz (pl. „Újhold, új király, adjál nekem pénzecskét”). A teliholdnak és a fogyó holdnak főleg a →féregűzésben és a gyógyításban (→népi gyógyászat) volt szerepe (hogy a bajok ugyanúgy csökkenjenek); néhol azt tartották, hogy a →takarítást, →mosást is ilyenkor kell végezni; tilos volt viszont a meszelés. A betegségek közül elsősorban a bőrbajok: szeplő,→szemölcs, májfolt, tyúkszem gyógyítása történt töltekor. A holdhoz fűződő, országszerte elterjedt ráolvasások gyakran a fenti elképzelés szöveges megfogalmazásai. Pl. egy holdtöltekor mondott szöveg: „Úgy múljon el (a betegség) mint a hold”; vagy újholdkor: „Hold újuljon, a szemölcsöm elmúljon”. Más szövegek a megszemélyesített holdnak küldik el a betegséget. Pl.: „Új hold, új király, Engem vacsorára vár, De én nem mehetek el, Szemölcsömet küldöm el.” Általánosan elterjedtek voltak a holddal kapcsolatos →esőjóslások. A fenti hit, ill. gyakorlat csekély különbségekkel Európa-szerte általánosan elterjedt. Alapja mindenütt a hold ciklikus változása, amelynek révén a hold kapcsolatba került a születés és halál, a növényi, állati és asszonyi termékenység stb. képzeteivel. E kapcsolatok több helyen a holdkultusz különböző formáit hozták létre, amelynek nyomai azonban a mai európai – és így a magyar – parasztságnál már nem találhatók meg. Ugyanígy nem beszélgethetünk az említett, holdhoz intézett szövegek kapcsán sem magyar „holdtiszteletről”. A látszólag erre utaló szövegek kisebb-nagyobb eltérésekkel szinte európai közkincsnek tekinthetők, tartalmi elemeik mindenütt csak e szövegekben lelhetők fel, élő hiedelemháttér nélkül. A fázisoknak fontos szerepük volt a naptárak kialakulásában (→hét napjai, →nevezetes időpontok). (→ még: égitestek fogyatkozása, →holdfoltok) – Irod.Kálmány Lajos: A hold nyelvhagyományainkban (Akadémiai Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, 1887); Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások (Bp., 1925); Eliade, Mircea: Patterns in Comparative Religion (Cleveland–New York, 19663).
Török Katalin–Pócs Éva
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.