Hazai löszmozgások
Hazai löszmozgások
A víz lakott településeken a természetestől eltérő módon is bejuthat a löszszelvénybe: az épületek eleve akadályozzák a csapadék egyenletes talajba jutását, s megnöveli a beszivárgó víz mennyiségét a vízvezetékekből, csatornákból, emésztőkből történő elszivárgás is. A magaspart szegélyére telepített építmények a korábban kialakult egyensúlyi állapotot megváltoztatják, s azt tovább rontja a magaspart vízháztartásának megbontása és az ezek következtében kialakuló löszroskadás. A lejtőrongálódást fokozza a természetes egyensúlyt biztosító magasparti lejtőlábazatok anyagának elbontása, elhordása. Lejtőláb elbontásából eredő mozgást láthattunk Dunaföldváron 1970-ben a Kálvária-domb megcsúszásakor. A több ezer köbméteres tömeg mozgását a Duna erodáló hatása és a Kálvária-domb fokozódó beépülésből származó megnövekedett terhelés, valamint a megváltozott vízföldtani viszonyok együttesen okozták. A város Duna felőli partja az 1994–95-ös években is több helyen megmozdult a korábbitól északra, kb. 1 kilométernyire, s most az 1970-es mozgásnál kisebb partszakaszon, de annál sűrűbben beépített területet veszélyeztet. A belvárosi részen a löszben egy, a Duna felé lejtő, kb. 10 centiméter vastag, eltemetett futóhomokréteg települ. A jó vízvezető réteg által szállított víz visszaduzzasztása, az építmények (házak, utak) terhelő hatása, a csatornázatlanság, valamint a magaspart alatti lejtő elhordása együttesen okozták a lejtő 10–15 méter széles megcsúszását. Hasonlóak voltak a Dunaújvárosban 1964–65-ben bekövetkezett nagyméretű partcsúszás okai is, ami ott kiegészült az ipari környezet hatásaival.
A löszképződmények vízzel való elárasztása okozta a dunaszekcsői Diási-árok menti 1995-ös lejtőrongálódást. Itt a magaspart környezetében épített lakóházak szennyvize emésztőkbe kerül. A talajba beszivárgó szennyvíz a benne oldott anyagokkal nagyban felgyorsítja a löszanyag tönkremenetelét. A kb. 2 méter vastagságban átáztatott zóna roskadása, a megtámasztó lábazat hiánya, valamint a Duna visszaduzzasztása következtében a talajvízszint megemelkedése volt a fő oka a 400–500 köbméteres tömb megcsúszásának.
