A homok, a márga és az agyag építésföldtani problémái
A homok, a márga és az agyag építésföldtani problémái
Hasonlóan nagyméretű lejtőmozgások ismeretesek a Balaton-parti területekről. A Balatonföldvár–Balatonakarattya– Balatonfűzfő szakaszon felső-pannóniai homokok alkotják a magaspartot, amelynek megtámasztó rézsüjét korábban a Balaton rabolta el, e század második felében pedig a területrendezés bontotta meg. A megnövekedett üdülőterület és a csatornázatlanság következtében a lejtő állékonysága rosszabb lett. Tihanyban az Apátság alatt, illetve a volt halásztelepi részen már csúszásos jelenségek jellemzőek.
Az 1994-es dunaföldvári partmozgást követő helyreállítási munkálatok
Szintén gyakoriak a csúszások a budai Várhegy Vérmező felőli oldalán. Ennek az az oka, hogy a Várhegyet felépítő Budai márga a Vérmező felé dől, így a réteglapok mentén szivárgó vizek a Budai márga málladékából kialakult agyagos lejtőtörmeléken visszaduzzadnak, az agyagos képződményt eláztatva lerontják szilárdságát, s végeredményben lejtőcsúszást idéznek elő. A lejtőrongálódás nyomait a Logodi utca házain és lépcsőin láthatjuk. Hasonló jellegű csúszások a budai oldalon sok más helyen is kialakultak.
A lejtőmozgás másik kiváltó oka a vasút, illetve útépítés során történő lejtőbevágás. A laza agyagos vagy löszös képződmények gyakran lecsúsznak, kimozdulnak.
A dombvidékeken, illetve a hegyvidékek lejtőin kialakult lejtőtörmelékek, illetve a szálban álló kőzet fellazult felszíni szakasza lassú mozgással halad az erózióbázis irányába. Ilyen lassú, egyenletes mozgás beépítetlen területeken is bekövetkezik. A szálban álló, kemény kőzet, a rajta kialakult málladék és a magasabb térszínről lecsúszó lejtőtörmelék együtt alkotja a lejtő jelenlegi felszínét. A lakott települések kisméretű építési telkein a természetes térszín gyakran nem ideális építési felület, a területrendezés viszont gyakran megbontja a lejtő természetes egyensúlyát, amihez gyakran hozzáadódik a helytelen alapozású építmény hatása is.
Lösz anyagú magaspart a Dunaszekcsői Diási-árok mentén a mozgás előtt…
Az agyagos képződmények szilárdságát a víztartalom erősen leronthatja. Azokon a területeken, ahol meredekebb felszínen agyagos képződményekkel borított felszínt építenek be, a természetes és antropogén vízutánpótlás lejtőmozgásokat idézhet elő. Agyaggal borított lejtőkön a beépítés következtében egyéb káros jelenségek is előfordulhatnak. Az oligocén agyaggal borított déli lejtőkön – mint például Budapesten a Rózsadomb és Sasad területén – duzzadás-zsugorodás következtében a kis súlyú építmények (járda, kerítés, melléképületek) akár 5 centiméternyit is emelkedhetnek-süllyedhetnek. A megemelkedés és visszasüllyedés alól csak a mély (kb. 2 méteres) alapozással készült vagy a nagysúlyú épületek mentesülnek.
Abban az esetben, ha a lejtőtörmelék és a szálban álló kőzet érintkezése meredek szögű, vagy a nagy súlyú épület alapja vékony lejtőanyagra kerül, akkor a kőzetanyag lassú, lejtőirányú mozgása okozhat épületkárokat.
