IV. SZÍN.
Tyrus. Terem a kormányzó lakában.
Helicanus és Escanes jönnek.
HELICANUS.
Nem, Escanes, nem! hidd el, Antiochus
Vérfertőzettől tiszta nem vala.
Nagy istenek nem tarthaták tovább
Már vissza rég gyűlt bosszujok’, melyet
Magára vont ez aljas, szörnyü bűn.
Nagysága polczán, büszke fényiben,
Midőn ő s lánya végtelen becsű
Hintóban ültek: ime az egekből
Tűz jöve s testök’ összezsugorítá
Undorodásig, s oly nagy volt a bűz,
Hogy kik imádták a trónon ülőket,
Borzad kezök most eltemetni őket.
Nem, Escanes, nem! hidd el, Antiochus
Vérfertőzettől tiszta nem vala.
Nagy istenek nem tarthaták tovább
Már vissza rég gyűlt bosszujok’, melyet
Magára vont ez aljas, szörnyü bűn.
Nagysága polczán, büszke fényiben,
Midőn ő s lánya végtelen becsű
Hintóban ültek: ime az egekből
Tűz jöve s testök’ összezsugorítá
Undorodásig, s oly nagy volt a bűz,
Hogy kik imádták a trónon ülőket,
Borzad kezök most eltemetni őket.
)
ESCANES.
Bizony csodás eset.
Bizony csodás eset.
HELICANUS.
De jogos is: mert nagy volt e király bár,
Nagysága nem volt biztos kezes érte,
Hogy – bűn jutalma – égi nyil ne érje.
De jogos is: mert nagy volt e király bár,
Nagysága nem volt biztos kezes érte,
Hogy – bűn jutalma – égi nyil ne érje.
ESCANES.
Való igaz.
Három Úr jő.
Való igaz.
Három Úr jő.
1. ÚR.
Lám! sem magán, sem köz tanácskozásban.
Nincs senki más, csak ő, kiben bizik.
Lám! sem magán, sem köz tanácskozásban.
Nincs senki más, csak ő, kiben bizik.
2. ÚR.
Némán ne tűrjük sérelmünk’ tovább.
Némán ne tűrjük sérelmünk’ tovább.
3. ÚR.
És átkozott, ki ebben nem segit.
És átkozott, ki ebben nem segit.
1. ÚR.
Jertek tehát. – Egy szóm van, Helicán úr!
Jertek tehát. – Egy szóm van, Helicán úr!
HELICANUS.
Hozzám? No halljuk. Jó napot, urak!
Hozzám? No halljuk. Jó napot, urak!
1. ÚR.
Szinig betölté medrét panaszunk,
S most végre, tudd meg, medrén túlömöl.
Szinig betölté medrét panaszunk,
S most végre, tudd meg, medrén túlömöl.
HELICANUS.
Panasz? Ne mocskold szeretett királytok’
Panasz? Ne mocskold szeretett királytok’
1. ÚR.
Magad ne mocskold, nemes Helicán!
Hadd üdvözöljük, hogyha él urunk,
Avagy kitudjuk, mely tájt boldogít
Lehelletével. Megleljük, ha él;
Ha sirba’ nyugszik, ott is kikutatjuk.
Kétség ne bántson, hogyha él urunk;
S gyászt öltünk érte, hogyha meghala;
S megint szabad lesz választó jogunk.
Magad ne mocskold, nemes Helicán!
Hadd üdvözöljük, hogyha él urunk,
Avagy kitudjuk, mely tájt boldogít
Lehelletével. Megleljük, ha él;
Ha sirba’ nyugszik, ott is kikutatjuk.
Kétség ne bántson, hogyha él urunk;
S gyászt öltünk érte, hogyha meghala;
S megint szabad lesz választó jogunk.
2. ÚR.
Mert bizonyosnak hiszszük már halálát;
S tudjuk, ez ország fő nélkül vagyon,
(Mint a tetőtlen díszlak, mely hamar
Romokba dűl): azért nemes magad, ki
Legjobban értesz kormányt, úrkodást,
Fogadd, királyul, im e hódolást.
Mert bizonyosnak hiszszük már halálát;
S tudjuk, ez ország fő nélkül vagyon,
(Mint a tetőtlen díszlak, mely hamar
Romokba dűl): azért nemes magad, ki
Legjobban értesz kormányt, úrkodást,
Fogadd, királyul, im e hódolást.
MIND.
Éljen a nemes Helicán!
Éljen a nemes Helicán!
HELICANUS.
Ne még, ne még, a becsület nevében!
Ne szavazzatok, ha kedves még Perikles.
Tengerbe szökném, szavatokra hajtva,
Hol a percznyi nyugvást gondtelt óra hajtja.
Csak még egy évig, kérlek, várjatok,
S türjétek távollétit a királynak:
Ha ez lejárt s ő nem tért vissza: akkor
Hordom igátok’ aggott türelemmel.
Ha hajlam erre nem vón’ bennetek:
Keressétek, nemes alattvalók!
E czélra törjön daljás lelketek.
Ha rá akadtok s ő megtérni kész,
Gyémánt kövek ti lesztek koronáján.
Ne még, ne még, a becsület nevében!
Ne szavazzatok, ha kedves még Perikles.
Tengerbe szökném, szavatokra hajtva,
Hol a percznyi nyugvást gondtelt óra hajtja.
Csak még egy évig, kérlek, várjatok,
S türjétek távollétit a királynak:
Ha ez lejárt s ő nem tért vissza: akkor
Hordom igátok’ aggott türelemmel.
Ha hajlam erre nem vón’ bennetek:
Keressétek, nemes alattvalók!
E czélra törjön daljás lelketek.
Ha rá akadtok s ő megtérni kész,
Gyémánt kövek ti lesztek koronáján.
1. ÚR.
A bölcseségnek csak botor nem enged;
S mert Helicán úr megbizása ez,
Próbát teszünk hát utazásainkkal.
A bölcseségnek csak botor nem enged;
S mert Helicán úr megbizása ez,
Próbát teszünk hát utazásainkkal.
HELICANUS.
Szeretjük egymást: jobbjaink jelentsék;
Szeretjük egymást: jobbjaink jelentsék;
| Fenáll a hon, hol ily egy a nemesség! | (Mind el.) |
