175. sz. augusztus 6. A HIRADÓNAK
175. sz. augusztus 6.
A HIRADÓNAK
A HIRADÓNAK
kár váltig hajhászni a polémiát. Valaki alaptalanul elhitette vele, hogy ő abban erősebb, mint egyebütt.
Pedig a polémiákból igen kevés haszna és gyönyörűsége van a közönségnek.
Hogy polémiát kezdhessen a Hiradó, a tegnapi számban inkább együgyűnek teteti magát, elhiteti magával is, hogy a Rosenberg-féle indítvány a tisztelettudás elvén, s a franciák kitüntetése végett született, míg ellenben Szekerke indítványa csak légből kapott állítás. Holott a Rosenberg-féle indítvány mint azt mindenki tudja egyenesen a Szekerke indítványának kiparírozására lett inszcenírozva. S eszerint a Szekerke tervbe vett indítványa nélkül Rosenberg indítványa teljesen elmaradt volna, s ez az ügy talán szóba sem jön.
Minthogy személyekről van szó, nem feszegetem tovább a dolgot, dacára, hogy nagyon jól tudom »ki« vetette el ennek a »kozmopolitikus« gondolkozásnak a magvát, mely e különben lényegtelen ügyben a közgyűlést uralta. De hát 'iszen majd rákerül a sor: fölrovom annak, akit illet!
A legfurcsább dolog az, hogy a »Hiradó« most kezd hozzászólni ehhez a kérdéshez, mikor annak már vége, mikor azon már változtatni nem lehet, s mikor annak feszegetéséből csak kellemetlenségek származhatnak, mert az az udvariasság ténye akart lenni.
Én hozzászólottam ehhez a kérdéshez azért, hogy azt a lapban szőnyegre hozzam, s avval a franciák iránti lelkesedést ébren tartsam, és hozzászólottam akkor, mikor még senki, s mikor még valamit el lehetett érni a hozzászólással.
Elmondtam a magamét; az illetékes fórum nem úgy döntött, ahogy mi szerettük volna, s ezzel vége, nekem többé semmi szavam hozzá.
Hogy a Hiradót bosszantja a franciák érdemeinek kiszínezése, azt nem értem hanem az engem nem alterál, és meglehet, a franciákat se.
Egyébként utólagosan beszélni meg a lapban a közgyűlési dolgokat, nem nagy virtus.
Mert, ha valaki az idén csinálná a tavalyi kalendáriumot, az bizony olyan nagy talentum lehetne, hogy az időjárást is pontosan eltalálná.
