162. sz. július 22. A HIRADÓ RÖPPENTYŰI

Full text search

162. sz. július 22.
A HIRADÓ RÖPPENTYŰI
A »Hiradó« különös mesterségre adta magát. Humorizál a röppentyűkben. Nehéz dolog az, tisztelt Hiradó kolléga, s nem mindenkinek illik. Hozván azt akképp a természet rendje, hogy a tenyeres-talpas vaskos dajka vedlett patkós csizmában döcögjön, s csak az úri kisasszony lépkedjen finom evelasztin cipőben.
A »Hiradó« e röppentyűiben mindenekelőtt azt a szerszámot emlegeti, amelyikhez nemigen szeret nyúlni, t.i. a kardot.
De dacára, hogy a kardot emlegeti, mégis szalonnától csepegő bicsakot nyit a zsidók, vagy mint az elmés röppentyű nevezi a »jakhecek« ellen.
Kár pedig a »Hiradónak« a kardot disszertálni. Nemes emberek fegyvere az! s azok nem használják azt a szemétdombon való turkálásra. Ott van a spanyol kardok fölirata:
»Ok nélkül ki ne ránts, becsülettel tégy a hüvelybe!«
*
Hát van nekünk valami bajunk a zsidókkal? És nincs nekünk elég dolgunk, mint zsidóhecceket arrangirozni.
A nem repülő röppentyűk költőjének az fáj, hogy hogyan fognak ezentúl Szegeden kóser földre házakat építeni, és így fohászkodik föl az egek urához: Ne vígy minket kísértetbe, Uram! mert pereputtyostól kiverjük a zsidókat!
Ez pedig bátor program a »Hiradó-tól.
Vajon betartja-e?
*
Románia szele csapkod ki a Hiradó soraiból. Gyűlöletszító pestises lég, itt, hol a szerencsétlenség keze által letarolt mezőn a kölcsönös szeretetnek és a békének kell lenni az első rügynek… az első fűszálnak, mely kikel, önként támad, s hímmel födi be lassankint a pusztulás nyomait.
Aztán meg impraktikus is volt a szörnyű fenyegetés! Amitől most már a szegény szegedi zsidók megijedve nyakra-főre sietni fognak kiköltözködni a városból.
Hanem bezzeg mit csinál majd a Hiradó a zsidók nélkül? nem lesz aki megvegye tőle jó pénzen gyapját.
Értem azt a gyapjút; amit nem ő nyír a vele bajoskodó birkákon, hanem amit azok nyírnak (nem őrajta) hanem innen-onnan őbele.
*
A röppentyűk költője továbbá áttér a Dáni adomakörre, s egyik munkatársunk (Kákay Aranyos) ellen kockáztat meg egy bádog elméskedést.
Legalább az akar lenni hanem véletlenül annyira homályos, hogy a Karácsonyi jutalmat bátran ki lehetne tűzni egy olyan egyéniség számára, aki ezt a viccet megérti.
Különben munkatársunk nem szorul arra, hogy idegen toll vagdalkozzék helyette ilyen szellemtelen ostobaságok ellen. Erre hát nem is reflektálunk; hanem egyszerűen figyelmeztetjük a szerző »K. H.« urat ki úgylátszik kezdő az irkálás mesterségében, hogy hagyja abba, sose lesz belőle nagy harang.
Ahelyett pedig, hogy az ellenséges indulatok tengerét fölzavarja maradjon inkább a tenger mellett csősznek.
Elég szép foglalkozás az is!

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi