A ruha összefoglalása.

Full text search

A ruha összefoglalása.
De már a XIV. század derekától kezdve számos emléket találunk úgy a Képes krónikában, mint a nyugot- és felső-magyarországi, meg székelyföldi falképeken, valamint Sz. Simon zárai koporsóján. Itt már általában szűk a ruha felső része (27. 9., 13., 14.) s gyakori a szabott derék (25. 18. IX. A. 1.); a köntös egész a földig ér, úgy hogy csak a cipő hegye látszik ki, a nyugoton divatba jött uszály azonban nálunk nem igen kapott lábra; hogy a felső tunika rövidebb lett volna az alsónál, mint a XIII. században, arra a Képes Krónikában, a XIV. század derekán sem találunk példát, annál kevésbbé hihető tehát, hogy még a század végén is előfordulna, mint a hogy a martyianczi templom Rómer által közzétett képeinek egyik koronás szentjénél látjuk (27. 13.), hanem a mi alsó tunikának látszik, valószínűleg nem egyéb, a köntös aljának széles hermelin szegélyénél, a mi ugyanott Sz. Margit képén (27 14.) már tisztán kivehető s a Képes Krónikától kezdve a többi emléken is gyakran föltalálható, ilyen hermelin szegélylyel van ellátva p. Róbert Károly nejének, Erzsébet királyénak rózsaszinű köntöse (IX. A. 1.), Veleméren a boldogok seregében szintén egy királyné zöld szinű ruhája. A hermelines alju köntös fejedelmi viselet volt; ellenben a Szent László-legendából ismert leány kékszinű s a derékon alul redős szoknyájának aljára széles szalagféle van varrva oly módon, hogy a ruhaszövet legalul ismét látható lesz. (25. 18.) Nyugot felől jött a mélyen kivágott ruhák divatja, a mi nálunk is meglehetősen elterjedt. Igy ábrázolja a Képes Krónika Erzsébet királynét Róbert Károlylyal való eljegyeztetésének jeleneténél, valamint a sz. László-legenda leányát (25. 18.); ilyen a Sz. Simon-koporsó egyik női alakjának (27. 9.), még inkább a runkelsteini várban Mária királyának (37. 3.), Lőcsén Sz. Dorottyának ruhája, hol már a váll is födetlenül marad; legmélyebb kivágást a templomot tartó veleméri Szent Szűz képén találunk melyen a kebel is csaknem kilátszik. Valószinű, hogy a gelenczei Sz. Kálmán-legenda szűze is ilyen mélyen kivágott, nem pedig hermelin galléros ruhában van ábrázolva (v. ö. 29. 1.) vagy legfölebb rövid felöltő többi szegélyzetén is látható keskeny prémmel volt ellátva, a mire Mária királyné runkelsteini képe (37. 3.) s a lőcsei Sz. Dorottya-kép is felhozható, hol a ruhanyak prém- vagy paszománt-szegélye egész világosan látszik. A ruhaújj, mint már említettük, szűk volt, úgy, hogy sokszor a könyökig felhasították és felhuzás után ismét összegombolták, mint a homoród-szent-mártoni Margit-képen látjuk. (30. 3.)A kézfej csuklónál alkalmazott szétálló keskeny kézelőre a magyar vonatkozásu emlékek közül a kassai Sz. Erzsébet-reliefet és a runkelnsteini Mária-képet (37. 3.) ismerem. A köntöst oldalt zsinórral fűzték össze, néha azonban elől is, mint a martyianczi Sz. Margit-képen látható (27. 14.); elől az övig gombot is használtak, a mire Sz. Simon koporsóján találunk példát. (27. 9.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi