beégetés, füstölés, pörkölés: a tűz színező hatásán alapuló faipari díszítőtechnika. 1. A beégetés megtüzesített vaseszközzel, tűvel, verőtővel készül, a mintát általában →mértanias díszítés képezi. Európában sokfelé előfordul, Mo.-on igen ritka. A népi munkáktól megkülönböztetendő a századfordulón polgári kedvtelésként dívó beégetéses mintázás, melyhez a kereskedelem speciális égetőfelszerelést és eklektikus-szecessziós ízlésű mintalapokat is árusított. – 2. Pörkölésnél (botok, guzsalyok esetében) a rudat a tűz fölött forgatják. Legalkalmasabb erre a mogyorófa. Az egyenletesen feketére pörkölt felületbe →ékrovással metszik be a díszítést, mely így fehéres színben jelentkezik. – 3. A füstölést nagy tételekben dolgozó háziiparosok alkalmazzák. Nedves forgácsból gyújtott tűz fölé állványra máglyázzák föl a készítményeket, majd több órán át letakarva tartják, ügyelve, hogy a tűz ne erősödjön fel. Ez az eljárás a szú elleni védelmet is szolgálja, így nem pusztán díszítő célzatú. A mintázat lehet véletlenszerűen keletkezett, amit az egymásra halmozott darabokon a takarás révén világosan maradt részek adnak ki, ezt a vevők díszítésként értékelik. →Ácsolt ládákon a füstölt felületre kerülő, hornyolóval vésett minta fehéres vonalhálót ad. Rúd alakú tárgyakat, így gereblyenyelet, kaszakacsot szokásos a füstölés előtt nyers fahánccsal betekerni, ezáltal a tárgy felületén körbefutó fehéres csavarvonal képződik. A 2. és 3. eljárás elsősorban a Felföldön dívik.
K. Csilléry Klára
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.