mértanias díszítés, geometrikus ornamentika
mértanias díszítés, geometrikus ornamentika: egyenesekből és körökből, körívekből összetett dísz, többnyire síkdíszítmény, faragásnál igen gyakran → ékrovással kivitelezve, ami oszlopok esetében körplasztikát adhat (sírjel, kapubálvány). Gyakori motívumok: → vízfolyás, sakktábla-minta, átlós osztású négyzetek, koncentrikus körök, körbe foglalt hatágú csillag (→ rózsa) és → svasztika, egymást metsző félkörök sora stb. A mértanias díszítés már a neolitikumban megjelenik. Egyszerűbb mustrák egymástól függetlenül is bárhol kialakulhattak. Az európai népművészetet, így a magyart is jellemző, szabatosan szerkesztett, körzőt alkalmazó mértanias díszítés azonban közös eredetű, és az antik bronzkori városi civilizációból öröklődött, ahol a kibontakozó mértan eredményei nyomán keletkezett. – A magyarok a honfoglalás után vették át a mértanias díszítést. Eredetére a magyar cifra szóból is következtetni lehet; ennek ’zéró, üres számjegy stb.’ jelentésű megfelelője az arab matematikai műnyelvből jött át a középkori latinba. A magyar népnyelvben a cifra, cifráz a ’díszítés’ megjelölésére általánosult, és átment a mértanias díszítést felváltó → növényi ornamentikára is. A mértanias díszítés egyes tárgycsoportokra különösen jellemző, így az → ácsolt ládára, a szövésre, a keresztszemes hímzések nagy részére, a → szőnyegre, a → lőporszaruk egyik csoportjára, a korábbi → mángorlókra. Ezeknek a tárgyaknak egy részén a mértanias díszítésben megjelennek geometrizált figurák is, elsősorban → emberábrázolás (ácsolt láda, lőporszaru, hímzések) és főleg a kései szakaszban a növényi ornamentika hatására geometrizált virágmotívumok is. – Irod. Viski Károly: Díszítőművészet (A magyarság néprajza, II., Bp., 1941–43).
Rúdravaló részlete (Szentsimon, v. Gömör-Kishont m.) Bp. Néprazi Múzeum
Párnavég (Kalotaszeg, v. Kolozs m.) Bp. Néprajzi Múzeum
Ácsolt láda (Vajszló, Baranya m.)
K. Csilléry Klára
