A PÉNZÜGYMINISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA.
A PÉNZÜGYMINISTER JELENTÉSÉNEK KIVONATA.
Törvényjavaslat az 1849-ki adókulcsról. (Folyt.)
18. §. Keresetadó alá tartozik a jövedelemnek és keresetnek minden neme, melly föld vagy házadó czím alatt nem jött adó alá. Tehát
Harmadik fejezet. Keresetadó.
a) Fekvő birtoknál a földmívelést, ahhoz számított marhatartást, és a házbért vagy lakást kivéve, minden más javadalom, például kocsmáltatás, sör- és pálinkafőzés, malomjövedelem, híd- s révvám, vásárjog stb.
b) Minden személyhez kötött jövedelem, minők: tisztviselői fizetés, szolgálati bér, nyugdíjak, évpénzek, s általában bár minemű, szolgálathoz, munkához s alkalmazáshoz kötött s meghatározott díj, bér s javadalom.
c) Kikölcsönzött tőkék kamatjai.
d) Bárminemű haszonbérlet, a házadó alá esőt kivéve.
e) Ugy az értelmi, mint kézimunkának és keresetnek minden nemei, tehát tudományos szakgyakorlat, nevelés, irodalmi pálya, művészet, kereskedés, műipar, szállítmányozás, kézimunka.
19. §. A keresetadó alól kivétetnek a fejedelem és nádor részére határozott országos díjak, az álladalomnak minden javai s javadalmai (mint mellyek természetöknél fogva semminemű adó alá nem jöhetnek); valamint szintugy a katonáknak fegyveres szolgálatért járó rendes fizetéseik.
20. §. A keresetadó kivetésének általános szabálykulcsa az: hogy a tiszta jövedelemnek 6%-je vétetik fel adó gyanánt, ennek meghatározásban azonban következő vezérelvek szolgálnak szabályúl.
21. §. A 18. §. a) pontja alá tartozó jövedelmek tanúvallomás, oklevelek s egyéb bizonyitmányok nyomán kivilágosíttatván 6%-jök adóul vétetik fel.
22. §. Ugyanazon szakasz b) pontjára nézve határoztatik: hogy a kik meghatározott fizetést s bért húznak, minők a tisztviselők, szolgák, segédek, nyugdíjasok, évpénezesek stb. kiknek e szerint jövedelmök egészen tudva van, a kereseti aót következő arányban fizetendik.
a) Kik pénzbei fizetéseik mellett ingyen lakást és élelmet vagy élelmi járulékot is kapnak, egész pénzbeli jövedelmöknek 6%-jét adóúl fizetendik.
b) Kik fizetésök mellett csak egyikkel vagy másikkal, t.i. élelemmel vagy lakással vannak ellátva, pénzbeli jövedelmöknek három negyedrészétől fogják a 6% adót fizetni.
c)?Kik fizetésök mellett sem egikkel, sem másikkal nem birnak, pénzbeli jövedelmeknek felétől fognak hasonló mértékben adózni.
23. §. A kiköclsönzött tőkék kamatjai következőleg adóztatnak meg: senkinek adósságai nem kutattatnak, s a föld, ház, és keresetadónak kivetésénél az adósságtekintetbe nem vétetik, hanem az adós, ki a föld-, ház- és jövedelmi adót megfizette, ezennel feljogosíttatik ezen adózó vagyonát terhelő adósságai kamatjának 6%-jét, mint általa hitelezője helyett fizetett kereseti adót hitelezőjének kamatfizetésnél vagy tőkelerovásnál beszámítani. A váltóhitelezések megadóztatásáról külön törvény intézkedik.
24. §. Haszonbérletekre nézve rendeltetik: a haszonbértszedő – a mennyiben haszonbérbe adott vagyonától, föld, ház- vagy keresetadót nem fizetett, annak mint tiszta jövedelemnek 6%-jével adózik; – a haszonbért adó pedig, a haszonbérül fizetni kellett öszvegnek felétől, mint tiszta jövedelemnek tekintettől 6%-tet adózik.
25. §. Kereskedőknél, minden egyes kereskedőnek egész évi eladási forgalma, t.i. mennyi értékű árút ad el egy éven át, köztudomásra alapított felbecslés által evaluáltatik, s ez tőkének tekintetvén, annak 6%-je tiszta jövedeleműl vétetik, s ebből ismét 6% adóul számíttatik. Ha a forgalmi tőkeérték meghatározásában a kereskedő magát terheltetve érezné, szabadságában áll igazságos evaluatio végett könyveit előmutatni, de arra nem kényszeríttethetik.
26. §. A gyárosok kereseti adója a kereskedőkével hasonló módon vétetik fel, valamint szintugy az ollyan orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, mérnökök, tanitók, nevelők, s illy intézetek vállalkozói, irók, müvészek is, kik vagy a mennyiben nem bizonyos meghatározott jövedelmet húznak, évi keresetüknek felbecslendő értékétől 6%-et adóznak.
27. §. Kézmüvesek lakásuk s mesterségűzésük helye szerint osztályoztatnak, s e tekintetben szintazon négy osztály állapíttatik meg, melly a házadóra nézve fentebb a 14. §-ban ki van jelölve. Melly osztályzat szerint:
az 1-ső osztályban t.i. Pestre egy-egy kézmüves után, ki legény nélkül, de saját kezére, vagy magára a mesterre, ha legénynyel dolgozik – általában 8 frt kereseti adó vettetik.
a 2-ik osztályban 6 ft.
a 3-ikban 4 ft.
a 4-ikben 2 ft.
Ezenkivül a legényekkel dolgozók minden egyes legénytől felényire, vagyis az első osztályban 4, a másodikban 3, a harmadikban 2, a negedikben egy forint kereseti adóra taxáltatnak a rónok összeirása alkalmával.
28. §. Munkások és napszámosok, kik állandóul alkalmazva nincsenek s bizonytalan keresetű napszámból élnek, évenkinti keresetadóul, 1–3 napi munkabér értékével rovatnak meg; hasonlóképen négy osztály szerint és pedig
az első osztályban 2 ft.
a másodikban 1 ft.
a harmadikban – 30 kr.
a negyedikben – 15 kr. számittatván a rónok összeirásakor személyenkinti adókulcsúl.
A négy osztályzat szintazon módon különböztetik meg, mint ez a 14-ik szakaszban a házadóra, a 27-ikben pedig a kézművesekre nézve megállapittatott.
29. §. A keresetnek minden egyéb módjai s nemeiből élőknél, vagy ezekből is élőknél, minők: fuvarosok, hajósok, személy- és áruszállító társaságok, alkuszok, vontatók, halászok sb. évi lehető tiszta jövedelmök értéke becsültetik meg, s ebből 6% adóba számíttatik.
30. §. A kézmüvesek és legényeik nem különben a munkások és napszámosok, a rónoki összeirás alkalmával minden községben számszerint összeiratván, s a kézmüvesek s legényeik kereseti adója az osztályzati kulcs szerint külön összegben? a munkásoké s napszámosoké pedig szintugy külön összegben községenkint megállapíttatván, az egyénenkinti felosztásnál alosztályzati különbségek tétethetnek, de ezeknek adójuk, más tárgyakra, s más személyekre át nem vitethetik.
31. §. Ezeket kivéve, minden más keresetadó az egényi kivetésnél is akként lesz kivetendő, miként a rónok szintugy egyénenkint összeirta.
32. §. Mindenkinek személyéhez kötött keresetadója lakása helyén, vagy ha ez az roszágon kivül van, birtokszékhelyén iratik össze; ha pedig egy vagy más egyén mint országos tisztviselő lakik kivül az országon, az illyenek fizetése utáni keresetadóját a pénzügyministerium fogja kivetni s behajtani.
Negyedik fejezet. Személyadó.
33. §. Minden, a ki a fentebbiek szerint egy, vagy többféle 274vagyoni adót fizet, s csak azok, kik illy adót fizetnek, a föld-, ház- és keresetadón kivül, összes vagyoni adójuknak egy tizedrészét még személyadó gyanánt fizetendik.
34. §. Kivétetnek a személyadó alól a fejedelmen és nádoron kivül, még a valóságos katonák, fegyveres szolgálatért járó fizetményeik után, mikint már a keresetadónál is kivétettek; de a hadügyministerium bármelly központi avvagy vidéki szakaihoz tartozó közigazgatási katonahivatalok, például maga a hadügyminister, hadügyi statustitkár, osztályfőnökök, tanácsnokok, titkárok, hadibiztosok, irodai személyzet stb. ezen hivatalik után kapott jövedelmeiktől, ugy a keresti mint személyadót fizetni tartoznak.
35. §. A személyadóra nézve semminemü összeirás nem történik, mivel ezt a más nemű adók összeirásának összege már magában meghatározza.
Ötödik fejezet. Távollevők adója.
36. § Az országból távollevők (absentisták) t.i. kik rendes lakásukat külföldön tartják, vagy állandó lakásuk külföldön ne legyen bár, de évenkint Magyaroszágban s a kapcsolt országokban és részekben hat hónapot nem töltenek, azon mennyiséget, melly az adóból (ugy a direct mint a mellékadókat ide értve) mind személyeikre mind vagyonaikra kivettetik, kétszeresen tartoznak fizetni.
37. §. Ennek meghatározása végett, a rónok minden olly birtokosra nézve, ki az összeirás alatti községekben nem lakik, az összeirás alkalmával megtudja, ha valljon nem tartózkodik-e külföldön? – s külföldöni tartózkodásáról meggyőződvén, távolléte adóját külön jegyzékbe teendi, fenmaradván az érdeklett személynek azon joga, hogy az ellenkezőt, alispáni hiteles bizonyitványnyal igazolhassa; de ezen igazolásnál a honbani lakásnak csak azon időszaka jöhet tekintetbe, melly ugyanazon évben a rónoki összeirást megelőzta.
38. §. Kivételnek mindazáltal a távolléti adó alól a következők:
a) kik életök 19-ik évekig iskolai tanullásért tartózkodnak külföldön.
b) Kik tapasztalatszerzés végett utaznak külföldön. Illy utazásra azonban akár, egyszerre akár ismételve tétessék, összesen két évi időszaknál töb nem fordíttathatik a nélkü, hogy az illető egyé távolléte adó alá esnék.
c) Kik mint országos hivatalnokok, ezen minőségükben vgy kormányi külön megbizás következtében tartózkodnak külföldön.
39. §. Mindezen adónemek kivetési s behajtási módjáról külön törvény intézkedik.
Törvényhatóságok háziadója.
40. §. A törvényhatóságok házi adójának kivetési s behajtási módjáról külön törvény intézkedik.
41. §. A törvényhatóságok minden házi szükségeinek készpénzre számitva kell a háziadó rovataiba felvétetni. Ide értetnek a közmunkák is, mellyek szintugy készpénzben kivettetvén, a törvényhatóságok által fogadandó munkások által fognak teljesíttetni.
42. §. A törvényhatóság háziadójához mindenki tartozik járulni, a ki azon törvényhatóságban föld-, ház-, kereseti és személyadót fizet, és pedig azon arányban, mint azt, a törvényhatóságnak a belügyminister átlal helybenhagyott költségvetése nomán a pénzügyminister által helybenhagyott költségvetése nyomán a pénzügyminister annak megállapitásával elhatározandja, hogy minden forint országos adó után háziadó gyanánt hány kr. fizettessék.
Községi adó. 43. §. A ki országos és háziadót fizet, a községi adóhoz isjárulni tartozik.
44. §. Ennek arányát a község által készítendő, s a törvényhatóság által, a belügyminister helyben hagyása mellett megállapítandó költségvetés nyomán, szintugy mint a házi adót, toldalék-krokban fogja a kivetési törvény szerint a pénzügyminister meghatározni.
(Folyt. köv.)
