Juhtenyésztés.
Juhtenyésztés.
A zemplénmegyei juhtenyésztés leírása tulajdonképen inkább a történetíró föladata volna.
Eltűntek azok az idők, mikor egy bécsi mázsa gyapjúért száz–százhusz forintot meg egy aranyat fizettek; de azoknak a napoknak is vége, mikor egy kosért háromszáz forintot adtak. Vladár Kristóf nemes juhtenyészete Klazányban, Lónyay Gáboré Kistoronyán híresek voltak, Mailáth Antal és Barkóczy grófok uradalmaiban is nemes merinókat tenyésztettek; csak félig-meddig valamire való mezei gazdaság is alig találkozott, ahol a birkatenyésztés nem elsőrangú gazdálkodási ág volt volna.
Ez csaknem mind megszűnt; a földművelés haladásával, a belterjes gazdálkodással, különösen a terjedő czukorműveléssel, a juhtenyésztés elvesztette alapját. A juhállomány a 80-as évek kezdete óta rohamosan csökkent s milyenségre nézve is alászállt; juhokat ugyan most is tartanak, de a mult idők értelmében nem tenyésztenek. Az ausztráliai gyapjúverseny az árakat lenyomta, nemes gyapjat már éppen nem termelnek s így a legrégibb hasznos 182háziállat most már csak olyan talajra van szorítva, melyet gazdaságilag gyümölcsözőleg használni nem lehet.
