Szigetvár ostroma.
Szigetvár ostroma.
Majd Vechi Gábor olasz eredetű ezredes folytatta a Szigetvár elleni támadásokat és ezt azzal kezdte, hogy levelezésbe bocsátkozott a szigetvári béggel a vár átadása iránt. Dünnewald császári tábornok értesülvén a Vechi és a bég közötti alkudozásokról, két hódoltsági parasztot küldött Szigetvárra, hogy a várbeliek helyzetét kikémleljék; a parasztokat azonban elfogták, az egyiket börtönbe vetették, a másikat pedig visszaküldték a császári táborba. Ettől Dünnewald megtudta, hogy Szigetvár egyidőre bőven el van látva élelemmel, meg kell tehát várni, míg ezt az őrség feléli. A császári tábor tehát egyidőre abbahagyta a Szigetvár elleni támadásokat, de 1688. évi ápr. 14-én Vechi újból Szigetvár környékére vonult. Utasítása volt, hogy a várat kiéheztetéssel igyekezzék megszerezni.
Vechi Turbéknál foglalt állást. Mivel előzőleg arról értesült, hogy a szigetvári bég egy csapatot Kanizsára akar küldeni, Bischofshausen alezredest egy csapattal Jusszuf aga hadainak elfogására küldötte. A törökök azonban kirohantak Szigetvárból, mire a császáriak Turbékig hátráltak. Itt azonban Vechi csapatai jöttek a hátráló császáriak segítségére. Kisebb csata fejlődött, melyben 40 török elesett, sokan pedig a mocsarakba menekültek.
Vechi feladata az volt, hogy Szigetvárt teljesen elzárja a külvilágtól. E végből a vár körül, a lőtávolon túl, erősségeket építtetett és azokba katonákat helyezett el.
Mivel Bécsben már türelmetlenül várták Szigetvár elestét és ez mindegyre késett, a bádeni őrgrófot küldték Szigetvárra, hogy ellenőrizze Vechi működését. Az őrgróf 1688 végén meg is jelent a Szigetvárt körülvevő ostromseregnél s Vechi intézkedéseit megfelelőknek találta. Eközben a várban elfogyott az élelem és a szigetvári bég 1689 jan. elején kénytelen volt a vár feladása iránt alkudozásokba bocsátkozni.
