A feldarabolt vármegye.
A feldarabolt vármegye.
Szigetvár eleste és az 1566. évi hadjárat kudarcza, Miksa királyt is annyira lesujtotta, hogy mindenáron békét óhajtott kötni a törökökkel. A béketárgyalások azonban sokáig húzódtak, mert a török Tata és Veszprém várak lebontását kívánta, viszont a király Szigetvár lerombolását követelte, a miről a törökök hallani sem akartak. A tárgyalások alatt a törökök a határvonalat a következőleg javasolták megállapítani: a Rinya vize lett volna a határ, mely annak forrásától a Balaton déli öbléig terjedt volna. Ez által a vármegye területének kétharmada török birtokba került volna, egyharmada pedig királyi területhez tartozott volna. A valóságban azonban a hódoltsági terület jóval nagyobb volt, mert a török kikötötte, hogy mindazon falvak, a melyek ezen a határon kívül esnek, de azelőtt a töröknek adót fizettek, fizessék azt ezután is, ellenben a Rinyától innen eső falvakban sem a magyar király, sem pedig a földesúr ne szedhessen adót (Salamon Ferencz: Magyarország a török hód. korában 317.).
