Zobori apátok.
Zobori apátok.
Zsigmond idejében Hinkó, vagyis Henrik volt a zobori konvent apátja. A kiváló műveltségű férfiút Zsigmond 1405. táján a nyitrai püspöki székbe emelte, azonban a pápai megerősítést a pápával való viszálykodása miatt, csak évek mulva volt képes részére kieszközölni. Hinkó tehát ezen az alapon megmaradt, mint „kinevezett püspök”, a zobori apátság kormányzójának, sőt ezen elég jövedelmező állást utóbb is megtartotta, megteremtvén így az eszmét, hogy az apátság terjedelmes birtokai a gyöngén javadalmazott nyitrai püspököknek igen megfelelők lennének.
Hinkóval, mint a zobori apátság kormányzójával, még 1424-ben is találkozunk, a mikor panszolja, hogy a nyitrai és a zobori egyházak birtokairól szóló több oklevelet nem tlaál. (Pozsonyi kpt. lt. Cap. 13. f. 2.) Utódjai közül, bizonytalan évből, de 1460. táján, még egy Miklós apátot ismerünk, akivel azután megszakadt az apátok névsora. Az ő halála az ősi apátság halálát jelenté.
Mikor ugyanis János, esztergomi érsek, Mátyás király ellen pártütést támasztott és Nyitra várát hatalmába kerítette, a zobori konvent javait is lefoglalta. A Garam-melléki apátság előtt Antal testvér, darázsi plébános, a maga és a konvent nevében emelt panaszából tudjuk, hogy az érsek Koth Péter nevű nyitrai várnagyot felküldötte a monostorba azon parancscsal, hogy annak birtokait foglalja el és vegye gondozása alá. Koth ennek a parancsnak meg is felelt. Két ízben járt fenn a zobori hegyen. Először hogy a birtok-átvételt foganatosítsa, másodszor, hogy a birtokokra vonatkozó okleveleket hatalmába kerítse. Másodízben julius 30-án, egy szombati napon jött fel a monostorba s ott az okleveleket összeszedve, festett szekrénykébe zárta s az egészet magával vitte Nyitra várába.
