KASZT A RENDEK ALATT
KASZT A RENDEK ALATT
A rendi minősítési rendszer súlyos morális ítéletei ellenére tehát – a nagyrévi postamester és a liberális publicisztika gyakori, meglehet már a századvég neokonzervativizmusával szemben álló megfogalmazásával szemben – nem hozott létre kasztszerű elkülönülést. A 15. századra kialakuló rendi szisztéma Magyarországon éppen egy korábban zártabb, „kaszt jellegű” rendszert váltott le (Vajay Sz. 1983: 42). A leszármazás nem önállósult, misztifikálódott, hanem a „nemzetek jogából” származó 94különbségek mozgását szabályozta. Ez tette lehetővé a nemesítést általában, majd a nemesi szabadságjogok nem nemesekre való kiterjesztését, alapelveinek, az alkotmány keretein belül maradva, polgári magánjoggá alakítását a reformkortól.
Akár a rendi, a liberális jogrendszer is teret engedett azonban a társadalmi különbségeknek a műveltségek sokféleségéből eredő rendies kifejezésének. A parasztrend 1848 utáni öntudata inkább polgári jelenség, mint a szimbólumaiból, a viseletből, építkezésből, érintkezési formákból ítélve „feudális”. A rendi korlátok ledőltével válik „a parancsoló mód kijelentővé” (Erdei F. 1980: 28). Polgárias, tőlünk nyugatra már korábban megfigyelt jelenség az osztályok fokozódó elhatárolódása a differenciáció során, a vagyoni „kasztosodás” hasonlóképpen (Gunst P. 1987: 35–36).
Miközben tudni, hogy a társadalmi különbségek kasztfelfogása – annak szociálantropológiai értelmében is (Fried H. M. 1957) – mint Európa-szerte, nálunk is létezik. Az eleve szolgaságra, „szegénységre” rendeltekről, „Éva kitagadott gyermekeiről” szóló mondák szegényparaszti környezetben az utóbbi időkig gyűjthetők voltak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
