Völgyi (Wagner) István Antal,
Völgyi (Wagner) István Antal,
állami elemi iskolai igazgató-tanító. Wagner István hg. Eszterházy erdésze és Fabiánits Paulina fia, szül. 1851. aug. 15. Béren (Nógrádm.); az esztergomi kir. kath. főgymnasium VI. osztályából az ottani érseki tanítóképző-intézetbe lépett, hol népiskolák tanítására képesítő oklevelet nyert. Az 1877. nagy szünidőben a budapesti nemzeti tornacsarnokban hallgatott tanfolyam után önkéntes tűzoltói gyakorlatokat is folytatott és mindkettőből szakvizsgálatokat tett. 1871–72. a szobi (Hontm.), 1873–74. a balassagyarmati róm. kath. eleminél, 1874–94. az államinál tanított. 1876-ban önkéntes tűzoltó-egyesületet alakított. 1877. tanítótársaival fiúismétlő iparos-iskolát alapított és abban díjtalanul tanított. A 80-as években általa alakított tornaegyesületnek több évig művezetője volt. Tanítótársaival árva- és szegény gyermekeket segélyező alapot létesített. A nógrádvármegyei tanító-egyesület tiszteleti elnökének, a balassa-gyarmati önkéntes tűzoltó-egyesület örökös tiszt. titkárává, 1891-ben pedig a nógrádmegyei múzeum-társulat könyvtárnokká és segédőrré, majd igazgatóvá választotta (mely állásaiban 1901. történt távoztáig működött, 1904. visszaérkeztekor őri állását foglalta el). 1901. Wagner családi nevét Völgyire változtatta. 1894. a nógrádmegyei kir. tanfelügyelőséghez szolgálattételre rendelték be; 1901-ben a liptómegyei tanfelügyelőséghez helyezték át. 1904. saját kérelmére a balassa-gyarmati állami elemi iskolához újból rendes tanítóvá helyezték át és 1908. igazgatónak nevezték ki, hol jelenleg is működik.
Történelmi, paedagogiai és szépirodalmi czikkei a következő hirlapokban jelentek meg: Nógrádi Lapok, Honti Hiradó (évekig belmunkatársa), Losonczi Hiradó, Losoncz és Vidéke, Felvidéki Nemzetőr, Nógrádi Hirlap, Tűzoltó Közlöny, Kecskeméti Lapok, M. Állam, Liptó, Árvamegyei Hirlap és az Archaeologiai Értesítő.
Munkái:
1. Korunk őrangyalai. Balassa-Gyarmat, 1879.
2. Jelentés a balassa-gyarmati általános iparegyesület1885. és 1886. évi működéséről. U. ott, 1886–87. Két füzet.
3. Balassa-Gyarmat tanügyi viszonyainak ismertetése. U. ott, 1887.
4. A balassa-gyarmati önkéntes tűzoltó-egylet története (1876–1886). U. ott, 1887.
5. Vezérkönyv Nógrád vármegye földrajzának oktatásában. 50 darab aranynyal jutalmazott pályamű, 3 tervrajzzal. Losoncz, 1891. (Peres Sándorral.)
6. Földrajzi olvasókönyv és feladattár a nógrádmegyei népiskolák III. oszt. számára. U. ott, 1891. (Peres Sándorral. 2. kiadás. Balassa-Gyarmat, 1897. 3. k. U. ott, 1905.
7. Drégelyi emlék. (Szondy jellemrajza.) B.-Gyarmat, 1894.
8. Kosztka Mihály. Élet- és jellemrajz. U. ott, 1884.
9. Emlékbeszéd, melyet a Magyar állam ezeréves fennállásának megünneplése alkalmával tartott. U. ott, 1896.
10. Visegrád (Magaskő) története. U. ott, 1898.
12. A nógrád-vármegyei tanító-testület története. U. ott, 1899.
13. Multon épül fel a jelen. U. ott, 1901.
14. Földrajzi olvasókönyv és feladattár a liptóvármegyei népiskolák III. oszt. számára. Liptó-Szent-Miklós, 1904.
15. II. Rákóczy Ferencz és kora. B.-Gyarmat, 1905. (Különny. a Honti Hiradóból.)
16. A balassagyarmati «Skarabeusz-társaság» története 1893. nov. 25-től 1906. nov. 25-ig. U. ott, 1907.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Paedagogiai Szemle 1892. 269. l.
Vaday József, M. tanférfiak és tanítónők Albuma. B.-Csaba, 1896. Fénynyom. arczk.
Peres Sándor, A magyarországi tanító-egyesületek története. Bpest, 1886.
Petrik, M. Könyvészet 1886–1900.
Magyarország Vármegyéi. Nógrád vármegye. Bpest, év n. 315. l. és önéletrajzi adatok.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
