ered | Magyar etimológiai szótár

Full text search

ered – ‘indul’: útnak ered; ‘származik ‹valahonnan›’; ‘keletkezik, fakad’: forrásból ered a folyó; ‘‹növény› megfogan, kisarjad’. Származékai: eredet, eredeti, eredetiség, eredezik, eredeztet, eredendő, eredmény, eredményes, eredménytelen, eredményez. – ereget: ‘ismételten el- vagy felbocsát’: szappanbuborékokat ereget. – ereszt: ‘küld, indít’; ‘távozni enged’; ‘‹tartály, cső› a tárolt vagy vezetett folyadék egy részét kiengedi’. – ereszkedik: ‘lefelé mozog, lebocsátkozik’.

Az igecsalád er- töve ugor örökség: vogul teret (‘ereszt’), osztják jeremte (‘tereget’). Az ~ -d képzője mozzanatos vagy kezdő; az ereget gyakorító és az ereszt műveltető, az ereszkedik pedig gyakorító és visszaható képzőegyüttest tartalmaz. Lásd még erdő, eresz.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me