Korvina
Korvina (Corvina, kiegészítve Corviniana Biblotheca, l. a mellékelt képet és a külön mellékletet), Korvin Mátyás hirneves budai könyvtára.
THEOPHRASTUS L. CORVIN-KÓDEXÉNEK CíMLAPJA
(Eredetije a Budapesti egyetem könyvtárában, II. Abd ul Hamid szultán 1877. évi adományából).
)
A tudományos világ a régi könyvtárakat vagy az alapító, vagy pedig a tulajdonos, város, székhely, épület és védszent után nevezte el és örökítette meg az irodalomban. A közhasználatban azonban, mikor az egyik vagy másik ókori vagy középkori könyvtárra történik hivatkozás, a könyvtárak latin jelzője mellől a bibliotheca szót rendesen elhagyják és az illető könyvtárt csak röviden latin jelzője után említik. Igy használják a régi könyvtárakról az Alexandrina, Palatina, Vaticana, Malatestina, Laurentiana, Marciana, Corvina és más latin elnevezéseket, értvén alatta az ókori világhirü alexandriai és a római Palatinus-hegyen virágzott császári, az V. Miklós pápa által az 1447-55-iki időszakban, Rómában a pápa vatikáni palotájában alapított vatikáni, a Cesenában Malatesta J. által 1452. a saját palotájában alapított Malatesta-féle, a Bessarion bibornok által 1468. Velencében, a velencei köztársaság javára és védszentjének tiszteletére alapított s a doge-palotában felállított szt. Márk-féle, a Medici Lőrinc által Firenzében 1475 körül alapított Lőrinc-féle (Laurentiana) és a Korvin Mátyás által az 1464-iki koronázását követő időszakban Budán a királyi palotában alapított Korvin-féle könyvtárt. A K. a renaissance egyik kimagasló alkotása, mely nemcsak Magyarországon, hanem az európai XV. sz.-beli könyvtárak közt is elsőrendü helyet foglal el. Emléke él a világirodalomban, dicsőségét latin, olasz, francia, spanyol, angol, német. lengyel, magyar és más nyelvü munkák hirdetik. A róla megjelent monográfiáknak és adalékoknak külön irodalma van. Hazai és külföldi tudósok 400 év óta azon fáradoznak, hogy történetét és bibliográfiáját tisztába hozzák. Kutatásaikat azon törekvés vezette, hogy megállapítsák Mátyás király budai könyvtárának alapítási évét, továbbá azt: honnan szerezte be Mátyás király budai könyvtára számára a könyveket? kik voltak könyvmásolói, könyvfestői, könyvkötői, könyvszállítói és könyvtárnokai, mily áldozatokat hozott könyvtáráért és hány kötetből állt az halálakor? milyenek voltak az akkori hazai és külföli könyvtári és művelődési viszonyok? mint mondanak a könyvtárról az egykoru hiteles kútfők? mikor és hogyan pusztult az el? és végre hány könyvet ismerünk jelenleg a K. maradványaiból? és mi történt annak az irodalomban való rekonstruálására?
A könyvtáralapítás idejére nézve a tudományos világban kétféle felfogás uralkodik: a magyar és a külföldi, vagyis olasz felfogás. A magyar történetirók a K. alapításának idejét Mátyás király uralkodásának első tizedére vagyis az 1458-1468-iki időszakra teszik; az olasz humanisták ellenben és utánok más külföldi irók a könyvtár alapítását 1476-ra, vagyis arra az időre helyezik, mikor Mátyás király Aragoniai Beatrixet nőül vette, kinek hatása alatt fejlődött ki szerintök a renaissance kétféle iránya Magyarországon. Az olasz humanisták azon állítása azonban, hogy a K. alapítása és a renaissancenak Magyarországon való meghonosítása Beatrixnak köszönhető, nem felel meg sem az ország akkori műveltségi viszonyainak, sem az egykoru adatoknak, melyeke a K. alapításának idejére ekkorig felkutatni sikerült.
Mátyás a renaissance törekvéseket a maga egyéniségében egészen önállóan dolgozta fel s a tudomány és művészet alkotásait nemcsak az ország művelődési, de hatalmi érdekeinek emelésére is felhasználta. Ő korán megértette a korát mozgató eszméket, élére állt a renaissance mozgalomnak hazánkban, de a tudomány és művészet alkotásaiért nemcsak lelkesült és lelkesített, de az ezekben rejlő őserőt igyekezett az ország politikai céljaira is felhasználni. Ez öntudatos politikának egyik hatalmas tényezője, előmozdítója volt a K. könyvtár, mely az akkori tudományos és politikai világ csodálatát keltette fel. Mátyásnak rendkivüli és nagyszabásu volt egyénisége, rendkivüli családjának emelkedése, királylyá megválasztása, rendkivüli volt uralkodása, ambiciója, tettereje, erélye, műveltsége, önállósága, hadserege, palotái, udvartartása, kormányzási rendszere, intézkedései és alkotásai és foglalkozásai, szóval minden; rendkivüli volt tehát a könyvtára is. Amit ő megcsinált és végrehajtott, azt más uralkodó nem tudta volna akkor megcsinálni és végrehajtani, de azért mert más uralkodó valamit nem csinált meg, v. megcsinálni nem volt képes, nem következik, hogy Mátyás király sem tudta azt megcsinálni. Igy vagyunk a K.-val is, melynek megitéléséhez rendkivüli mértéket kell alkalmaznunk.
Tény, hogy Mátyás király könyvtára gyarapítására nagy összeget fordított, hogy e gyarapítás állt: a) az akkori könyvpiacokon megszerezhető régi latin és görög kéziratokból, melyeket aztán Budán jellemző Korvin-bőrkötésbe átköttetett, b) a külföldi könyvpiacokon, különösen a felső-olaszországi, firenzei és más római, könyvpiacokon megszerezhető XV. sz.-beli kész kéziratokból és ősnyomtatványokból. c) a budai könyvmásoló műhelyben készült és az olaszországi könyvkereskedőknél megrendelt kéziratokból, d) az irók és kiadók által Mátyásnak ajánlott könyvekből és e) a Mátyásnak egyesek által ajándékozott kéziratokból és nyomtatványokból. Ezen különböző szerzésekre Alexander Brassicanus, humanista és bécsi egyetemi tanárnak egy 1530. Stadion lovaghoz intézett levele és Oláh Miklós esztergomi érseknek 1540. irt Hungaria címü munkája legközelebbi forrásaink, melyekből az első, ki a budai Korvina-könyvtárt többször látta, igy ir: «Annyi volt itt a régi görög és zsidó könyv, melyeket Mátyás Konstantinápolynak a törökök általi elfoglalása után, innét és Görögország más városaiból nagy költséggel és áldozattal könyvtára számára összegyüjtött, továbbá oly nagy mennyiségben volt itt a régi újkori latin könyv, mint sehol a világon». Azt pedig Brassicanus Oláh Miklósssal egybehangzóan állítja, hogy Mátyás a budai könyvtár gyarapítására Budán állandóan 30 könyvmásolót és könyvfestőt tartott, kik egy tudós férfiu, utoljára Ragusai Félix felügyelete alatt könyvtára számára könyveket irtak és festettek. Továbbá, hogy Firenzében állandóan 4 másolót tartott, kik Naldus Naldius felügyelete alatt könyvtára számára dolgoztak. A könytárra fordított évi kiadásokat más, közel egykoru források 33,000 aranyra teszik.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
