Álgyümölcs
Álgyümölcs (áltermés, fructus spurius, növ.),olyan fajta, többnyire husos gyümölcs, mely nem egymagából a termőből származik, hanem ezenkivül még a virágnak más része is hozzájárul alakulásához. Ezelőtt .az,.A.-öt gyakran a kehelynek meghúsosodásából s a termővel való összeforradásából magyarázták (alma, körte). Az újabb vizsgálatok és magyarázatok szerint ez helytelen s az g. alkotásához a termőn kívül rendesen a virág nyelének v. tengelyének elhúsosodása járul, vagyis a legtöbb álgyümölcs tengelyképlet. Álgyümölcs a rózsa csipkebogyója (cynosbatus, stegoearpium, cynorrhodon); mert ez az urnaképen alakult vacok (virágnyél teteje) elhúsosodása, a benne levő szúrós csontocska (l. Segg-vakaró) az igazi gyümölcsszem. A. a szamóca, mert leveses, jóizü gömbje a vacok elpozsgásodásából származik; a felszinét borító apró csontocska az igazi gyümölcsszem. Az alma a virág alakulása közben a magzattal (csutka) összeforradó, elhúsosodó és a kehelykoronázta virágtengelyből ered; igazi gyümölcse az ötrekeszű csutka. A szeder és málna gymölcse társas bogyócska, de a húsos vacokkal Á.-csé elegyül. A spinótnak a leple, a zabnak a toklásza járul az Á. képzéséhez. Az Á. virágzatból is képződik; ez az álgyümölcsözet (l. o.). A tölgy, bikk és szelidgesztenye gyümölcsének a makkcsészéje (cupula) abból a csészealakú szervből lesz, amely termékenyülés után a magzat és lepel között fejlődik és külső oldalán pikkelyes v. szurós. L. még Álbogyó, Ambrosiaceae Akassú fa.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
