katonakönyv
katonakönyv: a népi kéziratos könyvek egyik típusa, katonai szolgálat idején füzetben megörökített vegyes jellegű feljegyzéseket tartalmaz. Régi hagyományt követ e félig emlék-, félig verseskönyv, mely az ún. Ferenc József-i időkben terjedt el legjobban, de korántsem széles körben. Személyi tulajdonban volt, szívesen olvastak fel belőle, és egymásnak kölcsön is adták. Ritkán adtak neki címet (pl. ’Katona Könyv s fel Jegyzések, Versek’), jóval gyakrabban az egyes szövegeknek (A baka gondolatai; Katonatörténet; Mikor álltam posztot ... stb.); némelykor pedig utószóban ajánlják munkájukat (Eztet a kis könyvet el lehet olvasni!; Ezen verseskönyvet egy árva kéz írta, Aki a császárt három évig szolgálta...). E katonakönyvek tartalma feltűnően vegyes, az idegen hatások beáramlásának hű tükre. A bemásolt darabok többsége vers; a katonák kötött formában jobban ki tudták fejezni magukat. Műfaji szempontból azonban teljes az oldottság és igen nagyfokú az aktualizálás: mindent a katonaéletre vonatkoztattak! A versek háromnegyede szerelmi tárgyú → magyar nóta és más divatos → műdal, a többi → népdal (→ bordal, → katonadal, → pásztordal stb.) → rigmus és → vers. A legjellemzőbb katonadalok közül kevés a → menetdal, jóval több a → kaszárnyanóta s főként a sokféle rigmus és vers (az első év nehézségei, a felszerelés és a fegyver szidalmazása, az őrálló katona panaszai és ábrándjai, az újonc kioktatása, búcsúztató stb.); viszonylag kevesebb a → csatadal vagy más → történeti ének. Maguk a katonák is próbálkoztak versírással, jó néhány → leírással találkozunk (Bileki dal; Emlék Herczegovináról stb.). Saját segítségükre bemásolták a félnépi → verses leveleket (üzenet, név- és születésnapi köszöntő stb.), továbbá a → verses arcképköszöntőket és egyéb → ponyván megjelent szövegeket is. A vaskos, drasztikus humort a hivatalos-félhivatalos műfajokból átalakított paródiák és travesztiák képviselik, ezek rendszerint baka- vagy katona- előtaggal (pl. baka-egyszeregy) vannak ellátva. Az átalakított műfajok között vannak iskolai és hivatalos eredetűek, így többek között egyszeregy (Kétszer kettő: négy, Áristomba mégy!..), naptár, Szózat (Borjúdnak rendületlenül, légy híve, óh baka!..) stb. Jóval kedveltebbek az egyházi műfajok, így a tréfás eskü (részben a katonák, részben a leányok szájára adva), a sokféle imádság (első helyen a miatyánk, több változattal: Mi atyánk, ki fenn lakol Bécsben, hozd el nekünk zsoldfizetésünket!... De szabadíts meg minket a leányságtól, ámen!), litánia (Bécsben lakó Atyaisten, Irgalmazz minékünk! Dühös kapitánytól, mérges főhadnagytól, hideg havaktól, kétórai posztállástól Ments meg, Uram minket!...), a talán legnépszerűbb, sokféle változatban élt passió, mely az Úr parancsának Szent Péter által való félreértésén alapul (pl. Fehér kenyér, sonka! – Komiszkenyér, puska!...), továbbá a tízparancsolat (pl. a 9.: Ne utáld a kocsmát meg a rövid szoknyát!...), zsoltár stb. Sok népköltészeti műfajt (búcsúztató, köszöntő, vőfélyrigmus, sirató stb.) is átalakítottak, elsősorban ezek kerültek vissza a civil életbe. A katonakönyvekben sok az obszcén vers és próza (a szüzesség elvesztése falun-városon, a beteg apáca, ill. leány meggyógyítása, a nászéjszaka, a szobalány és a baka, a katona a mennyben és a pokolban, a menyecskéző pap megleckéztetése stb.); a színhely és a szereplők csaknem mindben városiak. (→ még: énekeskönyv, → népi verselő) – Irod. Szűcs Sándor: Háry János bajtársai (Szolnok, 1956); Katona Imre: Konkoly István kéziratos katonakönyve a múlt század végéről (Mozaikok Csongrád írásos történetéből, szerk. Szabó Endre, Csongrád, 1977).
Katona Imre
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
