bukovinai székely viselet
bukovinai székely viselet: a → székelyföldi viseletek korai jellegzetes öltözetdarabjai szinte mind jellemzik: a férfiaknál a hosszú, álló gallérú ing a tüszővel, szűk szárú vászongatyával vagy fehér posztó → harisnyával. Hűvös időben házi szőttes posztóból készült, deréktól lefelé bővülő → szokmányt vagy egyenes szabású, hosszú, galléros, fekete vagy barna kabátfélét, mentávát viseltek, többnyire csak vállra vetve. Mindkettőn szőrzsinór díszítés van. Háromféle, juhbőrből készült felsőruhát ismertek: az ujjatlan, téli-nyári viselésre való, oldalt csukódó mejjesbundát, valamint az egész és a fél, térdig vagy derékig érő, elöl csukódó hímzett bundát, mintyán vagy muntyán bunda néven. Mindháromnak magas álló gallérja van rókaprémmel szegve. Általános volt a csizmaviselet, a munkában pedig a bocskor. – A női viselet kevesebb régies darabot őriz. Az ing már rövid, nyakkivágása szegletes, ujja bevarrott. Pendelyt öltöttek föl hozzá. A szoknyák gyári kelméből készültek, rokolya a nevük. Egyes vidékeken az egyszínű zöld szövetet kedvelték, ugyanilyen színű s anyagú volt a kötény is. A dévaiaknál a fiatalok mintás kelméből készített rokolyát viseltek, s csak az öregek hordták az egyszínűt. Ugyanitt a kötényt katrincának nevezik. A szokmányt fekete színben az asszonyok is hordták, jellemzőbb azonban ennél a magas álló gallérú, derékban szabott hímzett hosszú bunda. – Irod. Szabó Imre: Dévai csángó székely népviselet és táplálkozás (Népr. Ért., 1904); Sebestyén Ádám: A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig (Szekszárd, 1972).
Fél Edit–Hofer Tamás
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
