Messianizmus
Messianizmus Szoros értelemben véve a messiás-váradalmat jelenti = azt a reménységet, hogy el fog jönni a MESSIÁS, aki Isten teljhatalmú megbízottjaként az emberiség számára el fogja hozni a megígért szabadítást. Gyakran értelmezik azonban a messianizmust tágabb keretek között, és azonosítják az eszkatológiával, illetve általában az üdvváradalom fogalmával. Ez utóbbinak azokat a változatait, amelyekben egy meghatározott személy nem játszik szerepet, messiás nélküli messianizmusnak nevezik.
Izráel vonatkozásában a Messiás-fogalom ÓSZ-i tartalmának megfelelően beszélni szoktak királyi, prófétai és apokaliptikus (transcendentális) messiás-váradalomról.
Izráel messianizmusának eredetével kapcsolatban számos kutató vél az ókori kelet más népei, vallásai körében megtalálható párhuzamokat felismerni. Ezeknek Izráelre gyakorolt hatása azonban rendkívül kétséges. Izráel Messiás-váradalmának első határozott körvonalai minden valószínűség szerint a sínai SZÖVETSÉG megkötéséhez kapcsolódóan rajzolódtak ki. Jahvének itt adott kijelentése garanciát jelentett arra nézve, hogy ő a jövőben is választott népével marad, és teljességre viszi mindazt, amit az Egyiptomból történt szabadítással megkezdett. Mivel azonban Jahve maga láthatatlan volt, kialakult az a képzet, hogy végül meg fog jelenni egy rendkívüli személyiség, aki őt reprezentálja, és akinek minden nép engedelmeskedni fog. Egyesek úgy vélik, hogy e mögött a hajdan volt ember-ős alakjának eszkatológizálása húzódik meg, akinek nyomai 4Móz 24,17; Jób 15,7; Ézs 9,5; Dán 7,13; Mik 5,1-ben ismerhetőek fel.
Izráel messiás-váradalmának legrégibb és legmarkánsabb formája a királyi Messiás alakjával kapcsolatos. Ennek kezdetei egybeesnek magának a királyság intézményének a kialakulásával. Dávid uralkodásának kiemelkedő fénye és sikerei szinte látótávolságba hozták egy hatalmas birodalom megvalósulásának képét, amelynek erős uralkodója megsemmisíti ellenségeit, és uralmát az egész földre kiterjeszti. Fokozta ezt a látásmódot az a tény, hogy Salamon templomépítése, illetve a SZÖVETSÉG LÁDÁJÁnak Jeruzsálembe vitele ezt a várost nem csak politikai, hanem vallási centrummá tette. Mindezt betetőzte Nátán próféciája (2Sám 7,8kk), amely kimondja, hogy nem Dávid épít házat az Úrnak, hanem Jahve építi az ő házát, azaz dinasztiáját, és elhangzik az örökké tartó dávidita uralkodásra vonatkozó jövendölés is.
A prófétai és az apokaliptikus (vö. EMBERFIA)messiás-váradalom minden bizonnyal jóval későbbi eredetű. Egyes felfogások szerint ezek eredetükben is direkt módon kapcsolódnak a királyi messiás-váradalomhoz, az azonban mindenképpen valószínű, hogy az valamilyen módon hatott ezek kialakulására.
Izráel messiás-váradalma a fogság utáni korban nyert kifejezetten központi jelentőséget, és teljes szélességében az intertestamentális korban bontakozott ki. Ebben az időszakban két alapvető vonulat figyelhető meg. Egyfelől tovább él a Dávid házából származó uralkodó eljövetelének és földi-nemzeti jellegű uralkodásának politikai meghatározottságú váradalma. Ez a váradalm határozta meg elsősorban a farizeusok és írástudók gondolatvilágát. Másfelől a zsidó vallás spiritualizálódásának folyamatával párhuzamosan egyre erőteljesebbé válik egy emberfeletti, praeegzisztens személlyel kapcsolatos váradalom, aki az utolsó idők nyomorúságai után hozza el az üdvkorszakot. Az ÚSZ a különböző messiási váradalmakat JÉZUS KRISZTUSban látja beteljesedni.
SzCs
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
