Álom, álmodik
Álom, álmodik Az alvás állapotában szerzett élmény (h. halóm, g. onar). Az antik kor felfogása szerint az álmok kapcsolatot teremtenek az ember és a természetfeletti világ között, valamint betekintést engednek a jövőbe és titkokat lepleznek le. Maguk a zsidók is nagy jelentőséget tulajdonítottak az álomban megjelenő képeknek, látomásoknak. Azonban a B szerint Isten az ő népétől megkívánja, hogy az álmokkal szemben kellő kritikai magatartást tanúsítson, vagyis nem minden álom emelhető a kinyilatkoztatás rangjára. A B tud felületes, semmitmondó álomról is (Jób 20,8; Zsolt 73,20; 126,1; Préd 5,3.7; Ézs 29,7k), valamint emberi érzések, törekvések, remények által motivált vágyálmokról (5Móz 13,2kk; Jer 23,25kk; Zak 10,2), melyektől óv, miközben a hamis álmokkal másokat szándékosan félrevezetni akaróknak kemény ítéletet hirdet. Mindenesetre az ÓSZ egybehangzó bizonyságtétele alapján elmondható, hogy Isten az álmot különböző formában használja a kinyilatkoztatás eszközeként. Így lesz az álom egyszerű jóslat, a jövőnek képekben történő meghirdetése (1Móz 37,5kk; 40,41; Bír 7,13; Dán 2,1kk; 4,1kk), valamilyen titoknak a megfejtése (1Sám 28,6.15; Jób 4,12kk), Istentől jövő intés, figyelmeztetés (Jób 7,14), isteni parancsadás (1Móz 20,6; 31,11.24).
Álomban nyerhetnek kinyilatkoztatást egyének, magánszemélyek (Jób 4,12kk), sőt olykor pogányok is (1Móz 20,3; 41; Dán 2,4), de többnyire a közösség, Isten népe kapja a kijelentést. Így az álomban adott kinyilatkoztatás egyaránt érinti az üdvtörténeti (1Móz 28,12), politikai (1Móz 41), valamint a magánszférát (1Móz 40,9kk).
Jóel 3,1 Izráel egész közösségének ígéri a végidőkre - a Lélek kitöltetésének idejére vonatkozóan - az álomlátás ajándékának elnyerését. Az ÚSZ-ben - szemben az ÓSZ-gel - csak ritkán fordul elő az álom, mint az isteni kinyilatkoztatás eszköze. Jézus egyetlen álma sincs följegyezve, de arról sem hallunk, hogy valakinek az álmát értelmezte volna. Az ÚSZ két irata - a Mt és az ApCsel - tartalmaz revelációs álmokat, melyek szemléletesen tárják föl, hogyan alakul Isten akarata szerint az üdvtörténet.
Mt a gyermek-Jézus élettörténetében, valamint a szenvedéstörténetben említ néhány esetet, amikor Isten álomban közölte akaratát (Mt 1,20.24; 2,12.13; 19,22; 27,19). Az ApCsel-ben pedig arról olvasunk, hogyan inti és vigasztalja Krisztus Pál apostolt álom által (ApCsel 16,9; 18,9; 23,11; 27,23).
Péter pünkösdi prédikációjában hivatkozik a Jóel 3,1-re, mely szerint az álom úgy jelenik meg, mint a Szentléleknek az eszkhatológikus időkben történő megnyilvánulása (ApCsel 2,17). Pál leveleiben sehol sem említ kijelentésértékű álmokat, s nem is hivatkozik egyetlen olyan esetre sem, amikor álomban nyert volna Istentől kinyilatkoztatást. Az ÚSZ-ben egyébként is egyfajta határozott kritikai magatartás figyelhető meg az álmokkal szemben, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az ÚSZ nem ismeri el a kinyilatkoztatásnak azt a módját, melyet Isten az ÓSZ-i időkben gyakran alkalmazott. Az ÚSZ arra teszi a hangsúlyt, hogy tetszett Istennek, hogy az ÚSZ-i időkben a kinyilatkoztatás más eszközét válassza és alkalmazza (vö. Lk 12,12; Jn 14,25k; ApCsel 13,2.4; 15,28; 16,6; 20,28; Zsid 1,1k). Az apostoli bizonyságtétel, az ev nem álmokon, hanem Jézus Krisztuson alapul, ezért az isteni igazságok kinyilatkoztatását nem álmoktól kell várni. Ennek ellenére vallja az ÚSZ, hogy Isten a maga szabadságánál és szuverenitásánál fogva a kinyilatkoztatás eszközeként használja az álmot ott és akkor, ahol és amikor csak akarja.
DI
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
