Tormenta
Tormenta, (torqueo-ból). – 1. Kinzóeszközök, ú. m. eculeus ló, fidiculae kötél, laminae tüzes ólomlemez. A köztársaság idejében csak rabszolgákat vallattak kínzó eszközökkel. A császárság idejében azonban a szabadokat is kínzással vallatták, ha felségsértéssel, méregkeveréssel vagy más effélével voltak vádolva. A kínvallatást egy quaesitor vezette s a carnifex vagy tortor végezte. Hogy az ily módon kierőszakolt vallomást mennyibe vették, lásd Cic. pro Sulla, 28. – 2. Lövő és hajítógépek, melyeknél a hajító erőt összesodrott kötelek szolgáltatták. E hadi gépeket állítólag a phoeniciaiak találták fel s a zsidók is ismerték; Diodorus (14, 41) szerint Dionysius Kr. e. 400-ban mindenünnen mechanikusokat hívott össze Syracusaebe hadigépek készítésére s ez alkalommal találták fel a catapultát. Eleinte e hadi gépeket csak várostromnál használták, hogy a védőket lezavarják a falról; N. Sándor óta azonban nyilt csatákban is alkalmazták. A rómaiak e gépek használatát a görögöktől tanulták el, de alkalmazásában nem vitték annyira, mint mestereik. Caes. b. civ. 2, 2. A köztársaság vége felé s a császárság idejében minden csapatnak megvoltak a külön t.-i. A görögök megkülönböztettek ευϑυτονα οργανα-t és παλιντονα οργ.-t; az előbbiek egyenes irányban lőttek, az utóbbiak pedig 45o szög alatt hajítottak; az előbbieket οξυβελεις-nek vagy καταπελται-nak (catapultae, 835. á.) is nevezték, mivel nyíllövésre szolgáltak, az utóbbiakat λιϑοβολοι-nak v. πετροβολοι-nak (ballistae, balistae, 836. és 837. á.). A t.-t a lövegek nagysága szerint nevezték el; a catapulták közt leggyakoribb volt a τρισπιϑαμος, διπηχυ, πενιεσπιϑαμος és τριπηχυ, ezek 69, 92, 115, 138 cm. hosszú nyilat lőttek; e gépek hordereje körülbelül 350–360 méter volt. Egy catapulta súlya 30–300 kg. volt, értéke pedig átlag 480 drachma, körülbelül 380 korona. A παλιντονα-t is a lövegről nevezték el; voltak 10–50 minás, 1–3 talentumos π.-k, melyek 4,3–21,5, 26–72 kilogrammos köveket hajítottak. A legnagyobb lőtávolság 7–800 méter volt. Súlyuk 2500–10,000 kg. közt változott; értékük volt 2000 drachma is, 1600 korona. Hogy mily biztosan lőttek e gépekkel, azt egyes esetek bizonyítják. Pol. 8, 7. Caes. b. g. 7, 25. Ctesibius találta fel a χαλκεντονον-t és az αεροτονον-t; az előbbinél érczrugók, az utóbbinál összenyomott levegő szolgáltatta a hajító erőt; az alexandriai Dionysius pedig egy πολυβολος καταπελτης-t talált fel, a mely egymásután több nyilat lőtt ki. Ismerték még továbbá a γαστραϕετης-t, melynek szerkezete lényegileg azonos volt a középkori számszeríjéval, a rómaiak arcuballistának nevezték. A carroballista valószínűleg kereken járó ευϑυτονον (catapulta) volt. A rómaiaknál használatban levő onagernek főalkatrésze volt egy felcsapódó gerenda, melynek végére parittyába kövek voltak helyezve. Neve onnan származik, hogy a vadszamár üldözés közben köveket rúg üldözői felé. Scorpiónak is nevezték Vegetius (4, 22) szerint, quod parvis subtilibusque spiculis inferant mortem. A t. kezelésére kirendelt katonákat ballistarii, libratores- vagy trogulariinak nevezték. H. Ö.
835. Catalpulta (reconstructio).
836. Ballista (reconstructio).
837. Ballista oldalnézetben (reconstructio).
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
