Puteoli
Puteoli, Πουτεολοι, Πουτιολοι, campaniai tengeri város, melyet a cumaebeliek 521-ben Kr. e. egy földcsíkon, a hasonló nevű öböl mellett Dicaerarchia (Δικαιαρχια) néven alapították (lásd Neapolis). Későbbi nevét a második pún háborúban kapta (Liv. 24, 7. 13), talán számos kútjáról vagy talán inkább a szomszédos ásványvízforrások rossz szagáról. Szép kikötőjét egy, pozzuoli földből épült (és részben ma is meglevő) töltés védte; itt majdnem az egész alexandriai és hispaniai kereskedelem összpontosult. A Kr. e. 194-ben foganatosított gyarmatosítás később többször ismétlődött, pl. Augustus meg Nero alatt, a kitől a Colonia Claudia Neromensis Puteolana hivatalos nevet kapta (Tac. ann. 14, 27), és még azután is. Alarich (410), Geiserich (455) és Totilas (545) P.-t elpusztították, de újra fölépült. Cicerónak P.-hoz közel volt Puteolanum jószága, a hol a quaestiones academicaet írta (Att. 14, 7), és a hol Hadrianus császárt eltemették (Spart. Hadr. 25); Lucullusnak is volt ott gyönyörű villája; Caligula P.-t Bajaevel hajóhíddal kötötte össze (Suet. Calig. 19, 32), és Nero különösen kedvelte e helyet. A mai Pozzuoliban még sok régiség található, nevezetesen egy Serapis-templom romjai, melyben még most is ásványvíz-forrás fakad, továbbá egy nagyarányú amphitheatrum huszonötezer ülőhelylyel. Strabo. 5, 245. Suet. Aug. 44. SZ. IS.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
