Cyprus
Cyprus, μ Κυπρος, az ó testamentumban Kittim, assyriai nyelven Jatnan, m. görögül Kiprosz, törölkül Kibrisz, nagy (kb. 9600 km2) sziget a Földközi tenger keleti részében, 70 km.-re Ciliciától Délre, 150 km.-re Syriától Nyugatra. Alakját az ókorban kiterített marhabőrhöz hasonlították, ezért ék.-i csúcsát Dinaretumot (Δειναρητον, m. Ajiosz Andreasz) Βοος ουρα-nak is nevezték. Hegyfokai É.-on Crommyum (Κρομμυον, m. Kormakítisz), ny.-on Acamas (’Ακαμας, ma Ajiosz Epifaniosz), Délen Curias (Κουριας, m. Zefgári, Capi do Gatta), DK.-en Pedalium (Πηδαλιον, m. Greko). Két hegyláncz vonul át a szigeten, egyik az északi parton, 8–900 m. magas, egyik csúcsa az Olympus (741 m.); a másik Délnyugaton, legmagasabb csúcsa az Aous (’Αωος, m. Troodosz, 2010 m.). A két hegység közt van a termékeny salamisi síkság, főfolyója a Pediaeus (Πηδιαιος). A Venusnak szentelt sziget kiváló bort, gyümölcsöt, fát stb. termelt, de főképen rezet, amelynek neve is κυπριος χαλκος, aes cuprium, cuprum. – Már Kr. e. 1500 táján phoeniciai települők több várost alapítottak rajta. 1000 körül Kr. e. jöttek a görögök, peloponnesusiak. Hdt. 7, 90. Azóta a sziget apró királyságokra (9-re) volt felosztva. A Kr. e. 7. százban assyriai, majd újra tyrusi uralom alatt állott. 538–526 közt Amasis aegyptusi király, utána a perzsa királyok birtokában volt, ezektől a görögök (Pausanias, Cimon) nem tudták elhódítani. Hdt. 5, 104 skk. Thuc. 1, 94. 112. I. Eugoras salamisi király 410-től 374-ig az egész szigetet egy országgá egyesítette. Az issusi csata után C. Nagy Sándor birtoka lett, aztán a Ptolemaeusoké; 58-ban Cato elfoglalta és praetori provinciává alakította, 4 kerülettel: Ny. Paphia, É. Lapethia, K. Salaminia és D. Amathusia. – Városai a partokon: É.-on: Soli (Σολοι, m. Paleokóra) kikötőváros, a Clarius torkolatánál; Lapethus (Λαπηϑος,m. Lapithó); Cerynia (Κερυνεια, m. Kerínia); Aphrodisium (’Αϕροδισιον); Carpasia (Καρπασια, m. Rizokarpazo). K.-en: Salamis (Σαλαμις), a Padiaeus torkolatánál, legjelentékenyebb város, Constantinus Magnus Constantiának neveztette, Ammochostus (’Αμμοχοστος, m. Famagusta). D.-en Citium (Κιτιον, m. Larnaka), itt született Zeno stoikus és Apollonius orvos, itt halt meg Cimon; Amathus (’Αμαϑους, m. Paleolimiszszo), Curium (Κουριον, m. Episzkopi). Ny.-on Paphus (Παϕος, m. Kúklia), hires Venustemplommal, a melynek maradványait, sok feliratot és szobortöredéket, kln. Venusszobrokét, az athenaei angol archaeologiai társaság kiásatta; a templom elrendezése állítólag hasonló a jeruzsálemi Salamon-féle temploméhoz; a Kr. u. első században kétszer pusztította földrengés; Új-Paphos (m. Baffa); Marium, később Arsinoë (Μαριον, ’Αρσινοη, m. Polisz). A sziget belsejében (Ny.-ról K. felé sorban) Tamasus (Ταμασος, Politiko mellett); Idalium (’Ιδαλιον, m. Dáli, l. ezt); Golgi (Γολγοι, m. Athieno); Thremithus (Θρεμιϑους, m. Tremitúzia), Chytri (Χυτροι, m. Kitrea). – A régi cyprusi művészet különös keveréke az aegyptusi, assyriai és ógörög befolyásoknak. A feliratok sajátságos szótagírással annak írva, a mely írás az assyriai ékírásból fejlődhetett s átmeneti állapotban van a betűíráshoz; nyelvük régies aeoliai dialectus. – Irodalom: Strabo 14, 681 skk. Engel, Kypros. Berlin 1841. L. P. di Cesnola, The antiquities of Cyprus, London 1873. U. a., Salaminia, 2. kiad. London 1884. F. G.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
