Farkas

Full text search

Farkas
(Canis lupus). A kutya őse; leginkább a » német juhászkutya nagy, szikár, bozontos változatára emlékeztet. Leggyakrabban foltosszürke, de a hófehértől a tiszta feketéig minden színárnyalatban előfordulhat. Egykori elterjedési területe Angliától Közép-, Elő-Ázsián át Japánig, a Pireneusi-félszigettől egészen a volt Szovjetunió d. tájaiig, Kis-Ázsiától India d. részéig, Tibettől Kamcsatkáig, Grönlandtól Floridáig, ill. Mexikó középső részéig húzódott. Ezen az óriási földrajzi területen belül számos alfaj különböztethető meg; legnagyobb termetű képviselője a hatalmas fehér sarkvidéki ~, a legkisebb pedig a Canis lupus pallipes, amely Elő-Indiában él, és feltehetően ezt a változatot háziasították valamikor réges-régen őseink annyira, hogy utódait ma kutyának nevezzük.
Az európai ~ok ált. szürkésbarnák, ill. hosszabb szőrű téli bundájuk szürke, rövidebb nyári szőrzetük pedig inkább vörösesbe játszik. Párzási idejük decemberben kezdődik és nagyjából március elejéig tart. A nőstények 60-65 napi vemhesség után rendszerint 4-8 kölyköt vetnek. Az anya~ bokros helyen, nádas mélyén v. természetes sziklahasadékban, esetleg hatalmas korhadt fa belsejében készíti el vackát; a ~odú közelében rendszerint ott tartózkodik a hím~ is, amely aggódó, jó atya, gondosan őrzi az odú környékét és segít a nősténynek az élelem megszerzésében.
A ~ok megszelídíthetőségének, háziasodásának és végső soron leszármazottaik, a kutyák ragaszkodásának, hűségének a legfőbb magyarázata az, hogy ezek az állatok rendkívül társas hajlamú lények; valamennyi kutyaféle közül a ~ban a legerősebb a falkaszeretet.
A ~falka tkp. egy nagy család v. családcsoport; olykor mindössze 5-6 példányból áll, de előfordulhat 3040 tagú falka is. Télen, ínséges időkben v. éppenséggel bőséges zsákmányszerzést kínáló tájakon a falkák nagyobb hordákká tömörülhetnek.
A falka társas életét szigorú rend, » hatalmi rangsor szabályozza. Tevékenységét egyetlen uralkodó hím, a falkavezér határozza meg. Ő a "főnök", amely a falka összes többi tagja fölött uralkodik, párja pedig az összes többi nőstény fölött; rajtuk kívül még néhány fejlett, erős hím és nőstény található a ranglista legfelsőbb fokain, de közöttük is van kisebb v. nagyobb rangkülönbség. A "köznép" a gyengébb - a hatalmi rangsor alacsonyabb helyein álló - hímekből, valamint mindkét nembeli kölykökből, süldőkből áll.
A társas élet fontos része és eszköze a szagjelzésekkel, mimikával, testtartásokkal és hangadással való érintkezés - a » kommunikáció. A "~nyelv" tizenegy alaphangból áll, de természetesen ezeknek sok-sok árnyalatuk, és ilyenformán más és más értelmük van. A ~ok mindenesetre pontosan értik, hogy mikor mit közölnek velük fajtársaik. Hangadásaik közül az ember talán a legjobban jellegzetes üvöltésüket ismeri, ez mély, elnyújtott, panaszos hang, amely "olyan, mint egy magányos, érzelgős tűzoltósziréna" - ahogyan azt egy neves kutató jellemezte. Egyes állatok nyüszítenek, mások csaholnak, megint mások nyögnek, nyafognak, szűkölnek v. vonyítanak. Bizonyára ez a hátborzongató üvöltés is hozzájárult a ~ról kiötlött különféle rémtörténetek keletkezéséhez. Vérszomjas fenevadnak tartják, és az a hír járja hogy bármilyen zsákmányt játszva képes elejteni; kényére-kedvére gyilkol. Testtömegét, amely nem több mint 30-60 kg, a legtöbbször nagymértékben eltúlozzák, ugyanígy a falkák számbeli méretét is.
A ~ról kialakított rémkép minden bizonnyal csak fokozta azt az igyekezetet, amellyel századunk első évtizedeiben kiirtására törekedtek; bár a ~ akkoriban nagy károkat okozott a jószág pusztításával, ezért érthető, hogy az emberek összefogtak ellene. A bevetett eszközök között a méregtől a csapdákig számos módszer szerepelt, és ezáltal sikerült a ~okat a jószágtartásra alkalmatlan területekről is jóformán teljesen kipusztítani. Napjainkban a szürke ~ pl. az Egyesült Államok területén csupán Alaszkában és Minnesotában él jelentékeny számban, valamint egy kisebb népesség a Sziklás-hegységben. Számszerűleg az alaszkai állományt mintegy 5-15 ezerre, a minnesotait 1,2 ezerre becsülik. A szürke ~ a világ más részein is veszélyben van. Nagyobb számban Ázsiában csak a volt Szovjetunió területén él, ahol a hivatalos álláspont ebben a kérdésben az, hogy a művelhető és állattenyésztésre alkalmas területekről vissza kell szorítani, a vadon övezetekben pedig elő kell segíteni terjedését (a volt Szovjetunióban élő 100-150 ezer ~ból évente 15-20 ezer példányt lőnek ki).
Kontinensünk ny.-i részén Olaszországban 150 ~t számláltak össze; Angliában az 1500-as évektől kezdve nem találkoztak egyetlen falkával se; ez a helyzet Franciaországban a század eleje óta; Lengyelországban, Bulgáriában, Jugoszláviában és Törökországban még fellelhető egy-egy képviselőjük, Svédországból teljesen kipusztultak. Közvetlen szomszédságunkban Erdélyben és Szlovákiában élnek ~ok, és ezek közül egy-egy példány időnként betéved hazánk területére is.
Annak ellenére, hogy a ~ ragadozó, nem túlságosan válogatós; ínséges időben - a kutyához hasonlóan - még mindenevővé is válhat; a kutyákat sem kíméli, csakúgy, mint beteg v. teljesen elgyengült fajtársait. Ha éhes, még az egereket és a nagyobb bogarakat is elfogyasztja, de ráfanyalodhat a dögre, sőt a vadon termő v. kerti gyümölcsökre is. Ha falkában vadászik, természetesen a nagy emlősökre is veszélyes: elejthet szarvasbikákat, jávorszarvasokat, lovakat, marhákat, őzeket, szarvasokat, olykor a birka- és rénszarvasnyájakban is jelentős károkat okoz.
A falka ált. a környezethez rosszul alkalmazkodó állatokkal (nyomorékokkal, betegekkel, éretlenekkel, öregekkel) végez; ez az erősebbek megmaradásának ősi törvénye. Azzal egyébként, hogy a ~ a leggyengébb állatokat szemeli ki áldozatul, elősegíti, hogy csak a legegészségesebb, legéleterősebb példányok maradjanak meg. Ezek aztán nagyobb arányban részesednek az élelemből, meg erősebbek, fejlettebbek, hosszabb életűek lesznek, és nagyobb számú, életképesebb utódot hoznak világra.
Ha a ~ elejtett egy állatot, tetemes mennyiséget képes felfalni belőle; előfordul, hogy 10-15 kg hús jut neki a zsákmányból. Ált. a bőség és az éhkopp között választhat, de ha jók a körülmények - többnyire télen -, akkor napi 3-5 kg húst eszik meg.
A ~ok főleg estétől a hajnali pirkadásig tevékenyek; portyázásaik alkalmával hatalmas távolságokat tesznek meg, nagy területeket járnak be. Egysoros oszlopban haladnak, kb. ötmérföldes óránkénti sebességgel befagyott folyókon, tavakon kelnek át, szélfútta hegygerinceken, kitaposott ösvényeken és csapásokon közlekednek. Kóborlásaikban sem a folyók, sem a kisebb-nagyobb állóvizek nem jelentenek akadályt, ha nagyon éhesek, egyetlen éjszaka akár 50 km-es utat is megtesznek. Kutyáink ősére jól illik a régi orosz közmondás: "A farkast a lába táplálja".
Minden falkának saját területe van, amelyet megjelöl és elszántan védelmez. A » territórium határainak kijelölése egyrészt üvöltéssel, másrészt szagjelek elhelyezésével történik; ez utóbbi erősen emlékeztet a kutyának a "famegjelölési" szokásaira. A magányos ~oknak nincs önálló területük, így kénytelenek nomád életet élni, és óvakodniuk kell, hogy ne vetődjenek a falkák útjába. A ~falka életét szigorú rend, hierarchia szabályozza; a hatalmi rangsor legalján foglalnak helyet a perifériás állatok az ún. társadalmon kívüliek. A legtöbb falkában van legalább egy olyan ~, amely ki van téve a többiek hirtelen haragjának, támadásainak, magányos ~sá válik; életét kénytelen a maradékon tengetni. Jó zsákmányszerzési lehetőség esetén valószínű, hogy egy kisebb (pl. egy öttagú) falkában nem olyan elviselhetetlen kitaszítottnak lenni; ha viszont a csoport nyolc v. tíz állatból áll, előbb-utóbb táplálékhiánnyal küzdenek, ebben a helyzetben igen nyomorúságossá válhat az élete a kitaszított állatnak, olykor annyira, hogy az ilyen állatok kiválnak a falkából.
A ~ok magányossá válásának másik oka saját agresszivitásuk amikor két-három éves korukban éretté válnak, egyszer csak nem engedelmeskednek már az uralkodó állatoknak, nem hajlandók tovább szüleik árnyékában élni, saját maguk is a rangsor élére akarnak kerülni, ezért kitörnek.
Emberevővé nem túl gyakran válik; az eddigi adatok bizonysága szerint nem valószínű, hogy egészséges ~ megtámad embert (1. 49. színes fénykép).
Európai szürke farkas
Alaszkai fehér farkas gondozójával
Figyel a falka
A farkas normális (1) és agresszív (2) testtartása
Farkasmimika - a normális arckifejezéstől a félelmen át a növekvő agresszivitásig
Farkas

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me