Szerpentin
Szerpentin (ophit, kigyókő), viztartalmu magnéziumszilikát (H2Mg3Si2O8+H2O), gyakran pótolja bizonyos mennyiségét a Mg-nak vas; van benne még rendesen több-kevesebb timföld, továbbá krómoxid, mangánoxid, nikoloxid. A Sz. rendesen tömött vagy finoman szemcsés, ritkán finoman szálas. Kristályokban nem ismeretes. Azok, melyekről régebben azt tartották, hogy igazi Sz.-kristályok, nem egyebek álalakoknál (tehát nem eredeti kristályok), különösen olivin, chondrodit, monticellit, augit, amfibol, gránát, sőt dolomit, mészpát stb. után. Különböző zöld, sárga, barna vagy általában tarka szinü, felhőzetes, foltos, sávos, erezetes. A Sz. nevét is onnan kapta, mert szineinek és váozatának nagy változatossága mellett elégszer megesik, hogy a kígyó bőréhez hasonlít. Plinius említi már ophites (ophis a. m. kígyó) néven, Agricola pedig (XVI. sz.) latinosítva serpentariának (serpens a. m. kígyó) mondja, ebből lett a Sz. Kagylós v. szálkás törésü, majd szurok-, majd viaszfényü, átlátszatlan, ritkán egy kevéssé áttetsző. Puha anyag, keménysége 3-4, amelyiké keményebb, ahhoz valamiféle kemény ásvány (olivin stb.) van keveredve, avagy opállal impregnált. Fs. 2,5-2,7. Tűzön megfehéredik, v. általában világosabb szint ölt, de nem olvad. Sósav, még inkább pedig kénsav megbontja. A Sz. különféle változatban ismeretes. 1. Nemes Sz., szép világos, tiszta szinü, kissé áttetsző, tömött, fényes kagylós töréssel. Különböző sárga (szalmakénsárga), leginkább pedig zöld (spárga-, hagymazöld). Rendesen mészkőben találni, Hazánkból ide vehető a zöldes-fehér, barnás, világos szinü dobsinai, meg a borostyánkői (Vas) Sz. Műtárgyakat, csészéket, mozsarakat, dohánytartókat, irókészleteket, gyertyatartókat, ivókészleteket, domino-,kockaköveket, meg sakkfigurákat és sok egyebet faragnak, esztergályoznak belőle. Nálunk Dobsinán s Borostyánkőben külön műhelyben dolgozzák fel az ottani Sz.-t. A Sz.-ipar legvirágzóbb helye a szászországi Zöblitz, ahola XVI. sz. óta foglalkoznak a Sz. ipari feldolgozásával. A nemes Sz.-hez szokták számítani az álalakokat is, ugy olivin (Suasum, Antwerp New-York államban, Ural: Katharinenburg), mint augit és amfibol (Pennsylvania: Easton) és monticellit után (Monzoni). Az almazöld szinü nemes Sz.-t É.-Amerikából williamsitra keresztelték, a feketés-zöld leveles szerkezetüt, mely legközelebb áll a klorithoz, antigoritra. - 2. Közönséges sz., sötétebb szinü, tisztátalan, foltos, eres és rendesen nagy tömegben egész hegyet is alkotva, avagy gnájszba, granulitba, szemcsés mészkőbe és különféle palákba települve, avagy tömzsalakban telérben. A tömött közönséges Sz.-ben némelykor mint zárványt fémesen csillámló szemeket látni kitünően héjas szerkezettel, melyek nem egyebek bastitnál v. schillerpátnál.Nálunk a Fruska-Gora hegységben, különösen Plavisevica táján, stb. van nagy mennyiségü közönséges sz. Egész sora van a különféle névvel jelölt közönséges Sz.-változatoknak, melyek közül hazánkban különösen nevezetes a sugaras rostos schweizerit Moravica-Vaskőről. - 3. Sz.-azbeszt v. chrysot il (l. Azbeszt). A Sz.-hez sorozható a pikrozmin is, melyben valamivel több a kovasav; szürkészöld rostos tömegekben találni kloritpalában Csehország: Presnitz, Tirol: Greiner, stb. Az ofikalcit hullámos szövetü, szabálytalanul koncentrikus szerkezetü, szemcsés mészkővel v. mészpáttal keveredett Sz. Különösen Kanada, Skócia és Bajorország kristályos mészkövében találni kisebb-nagyobb fészkekben.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
