Kuruc dalok,
Kuruc dalok, igy nevezik a Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc korabeli dalokat és nótákat, melyek a függetlenségi harcok idején keletkeztek. (V. ö. Thaly Kálmán, Adalékok Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez). Zenei tekintetben a dalok, nóták valóságos gyöngyei nemzeti zeneirodalmunknak. Ama törzsöt képezik, melyből a később írt dalok, nóták, táncok egész sorozata keletkezett. Ezt mondhatjuk, hogy népdalaink fénykora a Rákóczi alatti korszakra esik, nemcsak értékre, de számra is. Valóban csodálni lehet e dalok szépségét, kifejezését, ősi erejét, karakterisztikus menetét és ritmusát, s bámulni sokféleségét. Ha összehasonlítjuk egykoru termékeivel, a német Volksgeänge-k és francia Romace-ok édeskés és unalmas egyoldaluságával, meglepve látjuk, hogy a kuruc nóta mindegyikében egy-egy pregnans kifejezés van. Némelyik ugy hangzik, mint harci induló, telve tűzzel, s igen gyakran Rákóczi huszárjainak akkori trombita-riadóit véljük hallani és meglehet, hogy ezek is szolgáltak alapgondolatul a Rákóczi-nótában (melyből 100 évvel később a ma már világhirü Rákóczi-induló készült), hol három ízben ily forma zenei motívum van alkalmazva:
Az e korból származó dalok mindig lassu menetüek, méltóságteljesek, lendületesek, gyakran dallamuk olyan, mint egy zsoltárének; ilyen p. a Hahj! Rákóczi! Bercsényi!-féle dal s az Őszi harmat után Nagy hegyeknek ormán, bujdosók éneke c. dal. Igen sok később keletkezett népdalban akadunk gyakran 4-8 olyan ütemre, mely e régi dalokból van véve, s lehet mondani, hogy mostanáig fennmaradt legszebb népdalunk mind e korra vezethetők vissza, hogy csak néhányat is említsek: Az ég alatt a föld szinén; Repülj fecském ablakára; Vörös bársony süvegem; Cserebobár, cserebogát; Édes anyám adj inget rám; Zöld asztalon ég a gyertya; Lóra, csikós lóra; Kossuth Lajos azt üzente és számos más dal, mely mind a Rákóczi-korszakban gyökeredzik.
Ki volt e sok gyönyörű magyar dal szerzője, az talán örökre a feledés homályában marad rejtve. Némelyek Barna Mihályt (l. o.) állítják a Rákóczi-nóták szerzőjének, mások pedig s ebben több valószinüség is van - az öreg Czinkát (l. o.), ki Rákóczit Rodostóba is elkisérte, valószinü azonban az, hogy mindkettőnek volt része benne és hihető, még Bercsényi Miklós zenekar vezetőjének is, Cédron uramnak (l. Cedron). A függetlenségi harcok befejezésével (1711-1912) a kuruc dalok és nóták eléneklése nem büntetés terhe alatt szigoruan tiltatott, de összetörettek még a tárogatók is, melyeken a hires nótákat játszották. Azonban nem sikerült elfelejtetni a dalok, nóták dallamait, ezek megmaradtak, mert leleményes népünk az eltiltott szöveg helyett más értelmű szöveget alkalmazott rá, meghagyva legfeljebb egy pár kevésbé inkriminált strófát, s az itt-ott meghagyott verssoroknak köszönhető csupán, hogy e régi énekek dallamát meg tudtuk őrizni. Kuruc dalok a XVII-és XVIII. századból címen Káldy Gyula 1892-ben adott ki egy vaskos füzetet, mely mintegy 30 kiváló kuruc nótát tartalmaz. Ugyan ő irta át 1893. a kiválóbb énekeket a magyar dalárdák részére négy szolamu férfikarra.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
