Fésülés
Fésülés vagy gyaratolás és a fésülő gépek (
l. a képmellékletet). Tökéletes fonalat csak egyenlő hosszu, teljesen felbontott, teljesen párhuzamosított és egyenletesen szétosztott szálrendszerből készíthetnek. A szálcsomók felbontását kártolással, az egyenletes eloszlást és párhuzamosítást nyujtógépekkel, az egyenlő hosszuságu szálak kiválogatását pedig fésüléssel végzik. Fésülésnél a szálas anyagból képezett nyalábot, amelyet szakállnak neveznek, egyik végénél fogva tartják, másik végét pedig tűhegyekkel ellátott szerszámmal - fésüvel - fésülik, minek folytán mindazon szálakat, amelyek fogva nem tartattak, a fésübe akadva kihuzzák. Ezt követlőleg megfogják a már kifésült szakállrészt és kifésülik a másik végét. E mellett arra figyelnek, hogy a két oldalról való F. folytán a szakáll közepe fésületlen ne maradjon. A most jelzett eljárást különböző anyagoknál különböző módon hajtják végre.
)
l. a képmellékletet). Tökéletes fonalat csak egyenlő hosszu, teljesen felbontott, teljesen párhuzamosított és egyenletesen szétosztott szálrendszerből készíthetnek. A szálcsomók felbontását kártolással, az egyenletes eloszlást és párhuzamosítást nyujtógépekkel, az egyenlő hosszuságu szálak kiválogatását pedig fésüléssel végzik. Fésülésnél a szálas anyagból képezett nyalábot, amelyet szakállnak neveznek, egyik végénél fogva tartják, másik végét pedig tűhegyekkel ellátott szerszámmal - fésüvel - fésülik, minek folytán mindazon szálakat, amelyek fogva nem tartattak, a fésübe akadva kihuzzák. Ezt követlőleg megfogják a már kifésült szakállrészt és kifésülik a másik végét. E mellett arra figyelnek, hogy a két oldalról való F. folytán a szakáll közepe fésületlen ne maradjon. A most jelzett eljárást különböző anyagoknál különböző módon hajtják végre.
1. ábra. Gerebenező gép.
Legegyszerübb az eljárás a lennél és kendernél, mert a rostszálak hosszuak és a tilolás folytán meglehetős lazán és párhuzamosan fekszenek. Ezen szálak fésülését gerebenezésnek nevezik. Módja a következő: A maroknyi rostszálcsomót egyik végénél fogva recézett vaslécek közé, mint satuba, erősen befogják, mint az 1. ábra a) része mutatja. A fésük c) lécekre és ezek a munka folytonossága kedveért d) szijra vannak erősítve, hogy végnélküli láncot alkossanak. Az a) satuba fogott anyag pedig b) lejtősen elhelyezett sinekre jő és azokon fokozatosan letolatik. Ezen lejtőn való csuszás folytán a fésük először a szakáll végét érik és csak fokozatosan a belsőbb részeit. Az egyszeri átmenet után a szabad szakállrész teljesen ki lesz fésülve. Ezután a kifésült részt teszik satuba, de ugy, hogy abból csekély rész kilógjon és ujból gerebenezik. A fésük most nemcsak a szakáll kifésületlen részeit fésülik fokozatosan, de behatolnak a már kifésült részig s igy a középső résznek teljes kifésülését végzik.
Pamutnál és gyapjunál összetettebb a fésülés. Ezen anyagok kurtábbak, semhogy a satuba vagy csapdába kézzel foghatók volnának és ezért befogásuk gépiesen eszközlendő. Befogásra léces fogakat és csapdákat, hengerpárokat vagy fésüket használnak. A kifésülés módja és a fésük alakja is változó. Alkalmaznak ugyanis gyürühenger és lécalaku fésüket. A F.-t még azon körülmény is nehezíti, hogy a pamut és gyapju a szálak lazítása és tisztítása céljából kártoltatik és nyujtatik, ugy hogy ennek folytán a szálas anyagok összefüggő szalagot és nem különálló szakállcsoportokat alkotnak. A szalagok teljes kifésülésére a szalagokat előbb szakállakra kell tépni és ez vagy a F. előtt, vagy az egyik szakállrész kifésülése után végezhető. Ezekből kitünik, hogy a fésülőgépek a fogók és a fésük alakja és a szakáll elválasztás időszaka szerint különfélék lehetnek.
2. ábra. Heilmann-féle fésülőgép a fésülés munkaszakaszában.
A gyakorlatban alkalmazott rendszerek közül a legfontosabbak a következők: 1. a Heilmann-féle fésülőgép, melynek vázlata a 2. és 3. ábrában van bemutatva.
3. ábra. Heilmann-féle fésülőgép a szakáll-kihuzás munkaszakaszában.
Ennél az egész szalagot a 2. ábra szerint q1 léces fogóval tartják és a szabad szakállvéget a3 hengerre helyezett fésükkel fésülik. Az egyik szakállvég kifésülése után a kifésült szakállt a 3. ábra szerint p° hengerrész és egy kisebb henger megfogja, kihuzza, ill. a szalagtól elválasztja, de egyidejüleg b' egyenes fésü mélyed a szakáll kifésült részébe, minek folytán a szakáll elválasztásával egyidejüleg kifésülik a szakáll középső részét és másik végét.
4. ábra. Hübner-féle fésülőgép.
A most jelzett munkaszakaszok egymást követik, a gép tehát időszakos munkát végez. 2. A Hübner-féle fésülőgép vázlata a 4. ábrában van bemutatva. Ennél a műveleteket époly sorrendben végezik, de nem időszakosan, hanem folytonosan. A fogót ennél a q2 fedő és az alatta levő hengerkarima képezi; a fedő bőrrel van borítva, a henger pedig fényesre csiszolva és ezért a közbeékelt anyagot a fedő tovább viszi. A szakáll egyik végét az a3 hengeres fésü fésüli; a F. helyén a fedő erősen szorul a vizszintes karimára és fogva tartja az anyagot. A többi helyeken a karima lejtősen halad lefelé, a fedővel nem érintkezik, az anyagot tehát nem fogja. A kifésült szakállrész a fedő forgása folytán a hengerpár elé kerül, amely megfogja és a szalagtól elválasztja , de ugyanekkor a b2 gyürüalaku fésü mélyed a szakállba s igy a szakáll középső és másik része ezen áthuzás folytán megfésültetik. 3. Az Imbs-féle fésülőgép vázlata az 5. ábrában van bemutatva.
5. ábra. Imbs-féle fésülőgép.
E gép a fésülést időszakosan végzi. A szalagot q' fogó tartja, a szabad szakállvéget a' léces fésü fésüli azáltal, hogy az a szakállvégbe mélyed és hogy azután a q' fogóba fogott anyag a fésütől eltávolodik; ezt követőleg az a' fésü lesülyed, a q' vissza jő eredeti helyzetébe és a kifésült szakállrészt p' hengeres fogó megfogja, de ugyanekkor kinyilik q' fogó s igy p' a szakállt a szalagtól elszakítja. A szakáll további részeinek a kifésülésére az a' fésü egyik léce a p fogóról lelógó szakállba mélyed, ezután p' henger forgásba jő, a szakállt az a' fésün áthuzza és igy az egész szakáll kifésültetik. 4. Ramsbotham, ill. a Cartwright-féle fésülőgép vázlata a 6. ábrán van bemutatva.
6. ábra. Ramsbotham (javított Cartwright)-féle fésülőgép.
Az eddigi gépektől fogó szerkezetében különbözik; eddig ugyanis léces vagy hengeres fogak alkalmaztattak, mig ennél a Cartwright által 1730. feltalált gyürüszerü fésü szolgál fogóként. A gép működése folytonos, bár etetése időszakos. A szalagot az A hengerpár a2 gyürüfésüre helyezi s ezután az etető készülék vizszintes sikban távolodik el a gyürütől. Ezen mozgás folytán a fésübe akadt szakáll elválik a szalagtól. A szabadon lógó szakállrész a gyürüvel tovább halad és utjában c' léces fésük kifésülik, tovább haladva pedig egy hengerpárhoz ér, mely a szakáll kifésült részét megfogja és az a2 fésüből kihuzza, miáltal a szakáll másik vége is kifésültetik, a szakáll közepe azonban fésületlen. Ezen gép tökéletlen munkát ad, azért ma már ily módon nem alkalmazzák, hanem a Holden által javított elrendezéseben.
7. ábra. Holden-féle fésülőgép.
A Holden-féle fésülőgép vázlatát a 7. ábra mutatja. Működése lényegében azonos az előbb ismertetett géppel. A szalagot az A etető hergerpár az a2 gyürüre épugy ráteszik és ettől épugy eltávolítja, mint előbb. Az a2 fésübe akadt szakáll szabad végét léces tűkkel fésülik, de amidőn a kifésült szakállrész a kihuzó hengerpár elé kerül, egyidejüleg b2 gyürüszerü fésü mélyed a szakállba s igy a szakáll közepe és másik vége is áthuzatik a fésün és teljesen kifésültetik. 5. A Nobel-féle fésülőgép vázlata a 8. ábrán van bemutatva.
8. ábra. Nobel-féle fésülőgép.
E fésülőgép folytonos működésü és lényegében egy nagyobb és egy, esetleg két kisebb gyürüalaku fésüből áll. A kisebb gyürük belülről érintkeznek a nagyobb gyürüvel. Az etetés a gyürük érintkezésénél történik, miáltal mind a két gyürüfésü megfogja a szalagot. A gyürük forgása folytán a kis gyürübe akadt szálak a nagy gyürü tűsorain keresztül a szalagból kihuzatnak. A kis gyürükről lelógó szakállrészek ezáltal megfésültetnek, de ugyanakkor a nagy gyürükről lelógó szakállrészek is megfésültetnek, mert ezek a kis gyürü tűsorain mennek át. Amint a nagy gyürü (c2) tovább forog, utjában találkozik a belső kerületéhez elhelyezett hengerpárral, mely a kifésült szakállrészeket megfogva, a szakállt a tűsorokból kihuzza. Ép ugy találkozik utjában a kis gyürü is egy hengerpárral, mely a rajta levő szakállakat a tűsorokból kihuzza. A szakállnak a tűsorokból való kihuzása folytán a szakáll másik vége kifésültetik, de közepe fésületlen marad. A középső rész kifésülését Tavernier a 9. ábrán bemutatott szerkezettel tette lehetővé.
9. ábra. Nobel-Tavernier-féle fésülőgép.
Ennél a kis gyürük változatlanul alkalmaztatnak, de a nagy gyürü elmozdítható gyürüszelvényekkel van körülvéve, melyek a kihuzó hengerpár irányába érve sugár irányban elmozdulnak, miáltal a szalag egyik része kifésültetik. Ezen kifésült részt helyezik el ezután a két gyürü érintkező helyére s igy a tűsorok tövében levő rész, vagy a szakáll középső része is kifésültetik. A gép további munkafolyamata azonos a Nobel-féle fésülőgép munkafolyamával.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
