Berzsenyfa
Berzsenyfa (növ., Caesalpinia. L.), Caesalpini hires olasz természettudósról nevezett alacsony fája vagy nagyobb cserjéje a Caesaipiniaceae családnak; némelyik magasra felkúszik. Levele örökzöld, kétszer szárnyas; virága sárga v. piros, fürtös; cikkes hüvelye taplós v. fás. Mintegy 40 faja terem a forró tartományokban. Többnek a fája sárgabarna, belül világos piros, festéknek használják. A C. Brasiliensis Sw. 6-7 m. magas fa, az Antillákon s hihetőleg Braziliában is honos, sárgavirágu. Ennek fája a festő braziliai fa. A C. echinata Lam. braziliai; ága és hüvelye kurta tüskés, virága sárga, pirossal pontozott, jó illatu. Sötétpiros fakemény e, a fernambukfa v. pernambukfa, a legfinomabb pirosító fa; régen orvosságnak is használtak (lignum Fernambuci). A B. más fajai még a C. crista L. (l. a festőnövények képét), meg a C. bijuga Sw. Ny.-Indiában. E festő v. pirositó fák tartalma a nagyon érzékeny brasilin nevü piros festék. Egymagától a gyapju, a selyem v. a pamut nem a legszebb piros v. lila,de timsóval, kremortartarival és gummival tartós piros tinta, timsóval, krétával és keményítővel a gömblakknak nevezett lakfesték lesz belőle. Fájokat nikaraguafa néven butornak, butor beborítására s gyakran hegedünek is használják. Ez a festőfa állítólag már a XIV. sz. elején ismeretes volt s lignum presillum-nak nevezték. Midőn Dél-Amerikát felfedezték s ott hasonló festőfát (Coesalp. Bahamensis Lam. és C. Brasiliensis) találtak, a vidéknek is a legnevezetesebb termékéről adtak nevet. Brazilia neve tehát a régi füves könyvek lignum presillum-ától ered. A Coesalpinia coriaria W. (cserző B.) 4-5 m. magas cserje Nyugat-Indiában és D.-Amerikában, apró sárga virágokkal. Hüvelye dividivi (l. o.) néven cserző anyag. A C. Nuga Ait. keletindiai kis cserje, különösen a tengerpart bozótjaiban, a fű közt szétkúszik; tövises ágai a ruhába akadnak vagy a testet is megsebzik, azért már a régiek nugoe silvarum-nak (erdők bolondsága) nevezték. Törzséből kevés mézga folyik, gyökere hugyindítólag hat, s vese és hólyagkő ellen alkalmazzák. A braziliai C. obovata W. és más, részben ismeretlen fajok fája a rózsafa, a szintén oda való C. ferreáé (Mart.) pedig juka v. pao ferro néven ismeretes. A C. Bonducella Roxb. Ázsia, Afrika és Amerika forró tartományaiban terem, magvát hideglelés ellen használják.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
