Antifasizmus és szocialista líra
Antifasizmus és szocialista líra
A fasizmus elleni küzdelem felerősítette a szocialista szellem hatását: a kommunista mozgalomtól távol álló, rokon törekvésű költőket is a közös fő cél felé fordította.
Nádas József 1897-ben született Budapesten. Az irodalmi életbe Kassák lapjaiban kapcsolódott be, 1920–26 között Bécsben élt emigrációban, majd idehaza tisztviselőként. 1931-ben elkobozzák Te és ti című kötetét, elítélik osztályellenes izgatás miatt. Vezető munkatársa Kassák Munka című lapjának. Egy ideig a Korunk főmunkatársa. Ír a Nyugatba és a Szép Szóba is, baloldali cseh írók műveit fordítja. 1938-ban újra emigrációba megy Norvégiába, majd hazatér. A nácik Mauthausenbe deportálják. A felszabadulás óta írói, tisztviselői, lapszerkesztői, majd újságírói munkásságából él. A norvég irodalom jeles fordítója.
Költői pályája a bécsi emigrációban bontakozott ki. Két korai kötetében Kassák konstruktivista iskolájának formai újításait követi. A tartalmi elvontságtól a későbbi szimultán építkezésű költemények sem tudnak még szabadulni, csupán a harmincas évek fordulóján színezik át a társadalmi élet 620megrázkódtatásai e lírát. Nádass művészi világképét a későbbiekben is messzemenően meghatározza mestere szuggesztív hatása. A szegényekhez, a szenvedőkhöz és elnyomottakhoz fűződő rokonszenve végig jellemzi költészetét, de az elszánt harcosoktól való elszigeteltsége okán líráját befátyolozzák a rezignáció, a fájdalom elernyesztő momentumai. Így egyre inkább a harcot távolról szemlélő attitűdöt vesz fel, a tehetetlenség érzése uralkodik el verseiben. E világérzés egyre finomabbra és zengőbb dallamra formált szabadversekben nyilatkozik meg, ez mondanivalójának természetes köntöse. A felszabadulás utáni években elbeszéléseket, szubjektív színezésű önéletrajzi- és korregényeket is ír Nádass, de költészete is kibontakozott. A nehézségeken úrrá levő szocialista rend viszonyai között egy harmonikusabb, derűs és nyugalmas költészet születik meg, amelynek fő hitvallása a dolgozó emberek ügyével való mély azonosulás.
Havas Endre Budapesten született 1909-ben. Hivatalnok volt. 1930-ban Párizsban kapcsolatba kerül a kommunista párttal. 1933-ban idehaza kommunista propagandáért fogházra ítélik. 1939 tavaszán Franciaországba megy, onnan 1940-ben Afrikába, majd 1942-ben Angliába emigrál. Károlyi Mihály titkáraként részt vesz a Magyar Függetlenségi Mozgalomban, a felszabadulás után diplomáciai szolgálatba lép. A személyi kultusz áldozataként halt meg 1953-ban.
Havas Endre költői indulása egybeesik legmélyebb emberi válságával. A fasiszta osztálybíróság kíméletlensége és a nemzetközi reakció előretörése megrettenti az illegális munkában és az osztályharcban még meg nem erősödött fiatalembert, kétségbeesetten keresi a feloldó, megvilágosító szót. Így kerül egyidőre a szociáldemokratákhoz, majd Kassák Munka-köréhez. A harmincas évek közepén írt versei szinte kivétel nélkül a széttört harmóniáról panaszkodnak, többnyire Kassákon iskolázott költői modorban. (Sebesülten, 1938). Párizsban a kommunista Aragon és Éluard hatása alá kerül, szürrealista fátyolozottság uralkodik el líráján és prózáján egyaránt. Az antifasiszta népfrontkorszak kiteljesedése és a demokratikus erők győzelmei nyomán lírájában egyre sokasodnak a realitás képei, a fokozott tisztulás egyben a világnézeti egyensúly, a kommunista életeszmény újra megtalálásának kísérő jelensége lesz. Hasonló pályát fut be Hernádi (Hercz) György is, aki az 1919-es forradalom költőjéből előbb Kassák hívévé válik, majd több mint egy évtizedre elhallgat. A harmincas évek közepétől újjáéledő lírája és drámái a fasizmus okozta rettenet nyomán kelt válságot, a küzdelem első sorából való visszavonulás lelkiismereti nyugtalanságát tükrözik. Az oldódást csak a felszabadulás utáni évek hozzák el. Havas és Hernádi a szocialista építés biztonságot adó körülményei között együttküzdőkkel alakítják ki késői lírájuk harmóniáját.
Vészi Endre 1916-ban született Budapesten. Apja szappanfőző. Vészi négy polgári elvégzése után acélvésnök szakmát tanul. Ifjúmunkás, a vasas szakszervezet tagja, bekapcsolódik a munkásmozgalomba. Versei 1934-től a Népszavában, majd a Magyar Hírlapban, Pesti Naplóban, Nyugatban, Szép Szóban és a Válaszban jelennek meg. A munkásírók köréhez tartozik. 1942 végén munkaszolgálatra hívják be, 1944 végén deportálják. A felszabadulástól 1952 elejéig a Népszava munkatársa, azóta írói munkásságából él. Háromszor tüntették ki József Attila-díjjal.
621Vészi Endre is a szocialista költészet halkabb, meghittebb húrjait szólaltatta meg, noha indulása még a harmincas évek elejére, az érdesebb proletárlíra virágzásának idejére esik. Költészetének alapmotívuma a munkásokkal, a szegényekkel való azonosulás, hiszen őmaga is munkássorban él ekkor. Eszmevilága a csendesen bízóké és a jövőt váró együttérzőké. A védekező, tiltakozó attitűd ellenére így beszivárog lírájába a mindent elöntő szomorúság, a reménytelenség; lágy, bánatos panaszként szól szava, s csak ritkán lobban fel hirtelen lángként a dacos indulat s a tudat, hogy: "… Majd felel a csendes világ is | fölgyullad, ami gyúló" (Óda, 1936). Vészi szívesen fordul a munkássors, a családi és egyéni életek benső világának kisműves kimunkálása felé, megkapó hangulatú interieurök születnek tolla nyomán. A kötött és szabadon áradó versformát egyaránt műveli, műgondja fokozatosan erősödik. A háború és a fasizmus előretörése idején szürrealista, szimbolista fátyolozottság borul lírájára, de a törtfényű közegben érzékletesen tudja kifejezni a borzalmak és félelmek okozta lelkiállapotot, s a szabad jövőhöz szóló fellebbezést is. Ekkor is egynek tudja sorsát a szegényekével: "… csak néktek tartozom én számadással… hogyan törődne riadt szívem mással" – írja, de mégis: koncentrációs táborokban az elszigeteltség, a magány tudatában elmerülni látszik néha a remény. A felszabadulás után lírája továbbra is megtartja halk hangszerelését, a szocialista humánum derűje hatja át filozofikus elmélyültségre törekvő köz- és magánéleti líráját egyaránt. 1937–38-ban megjelentet két regényt, prózai és drámaírói munkássága azonban az utóbbi években bontakozott ki.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
