A pályakezdés évei
A pályakezdés évei
A szülői házból nem hoz magával íróvá érlelő élményeket, a gimnázium második osztályában szándékosan megbukik, hogy elszegődhessen lakatosinasnak. Alapvető gyermekkori élménye a fizikai munkának az ember önerejére ismertető szépsége és ugyanakkor a munkásemberek fullasztóan nehéz, robotos élete. E kettős indítékú ifjúkori tapasztalat munkál majd benne a költővé érés esztendeiben, innen a munka és az erő szinte magasztos tisztelete verseiben, s másrészt a szegények és kisemmizettek felszabadításának állandó belső feszültséggel hordozott vágya. Talán apjától, a tótosan beszélő gyógyszertári laboránstól örökölte azt a csaknem rideg keménységet, s anyjától, Istenes Erzsébet mosónőtől a mindig új küzdelmekre kész akaraterőt, mely két tulajdonság költői-emberi arculatának annyira jellegzetes sajátossága.
A félig szlovák kisvárosból a századeleji Budapestre felkerült lakatossegéd Angyalföld gyáraiban ismeri meg igazán a munkáséletet, megízleli a munkanélküliség keserű tétlenségét is; itt lép a szervezett munkások soraiba és olvas először Népszavát – kezd eljárni a Munkásegylet összejöveteleire. Már maga is sztrájkokat szervez, amikor az első verseskönyv – egy Petőfi-kötet – érdeklődését a költészet felé fordítja. Egy időre Csizmadia Sándor verseiben találja meg a maga és osztályos társai sorsának, gondolatvilágának kifejeződését, őt igyekszik követni első vers-próbálkozásaiban. De a költészet igazi nagy élményét Berzsenyi versei adják számára, majd a Holnap első kötete. Felfigyel Ady verseinek forradalmi hangütésére, s a Nyugat-mozgalom irodalmi sokarcúsága is a Csizmadiáénál színesebb, életesebb szocialista költészet kimunkálására ösztönzi. Nagy becsvággyal, tudatosan készül az írói pályára; a hosszú hajú, mindig fekete inget viselő fiatalember már külső megjelenésében is a maga elkülönülő törekvéseit hangsúlyozza.
Költői pályája előkészítésének szánta hosszú "világcsavargását" is, igaz, a munkanélküliség kényszere is űzte, nemcsak a világlátás igénye. Súlyos élményekkel tarsolyában éhesen és lerongyolódva, de kiszélesült látókörrel érkezik 213haza. Világszemlélete későbbi alakulása szempontjából is érdekes ez az út: itt találkozik először anarchistákkal, itt ismeri meg tanításaikat.
Első verseit – a Független Magyarországban és a Renaissance-ban (1910) – többnyire még az akkoriban divatozó kissé érzelmes, bánatos, jó hangzású szonett-formában írta, de már szabadvers is akad közöttük, s a nehéz munkássors egy-egy mozzanatának hangulati képe vagy az örömös élet utáni vágyódás épp e versekben nyer megfogalmazást (Hajnali könnyek, Tavaszi bánat). Kassák maga is érzi, hogy még nem lelt saját költői hangjára e versekben és egy időre prózával kísérletezik. Első novellája (Halott a Dunán) sikere igazolni látszik új indulását, s így kötetben először prózával jelentkezik (Életsiratás). Novellahősei szlovák parasztok, faúsztatók, felvidéki szegény emberek, az ő életük egy-egy nyomorúságos darabját festi hol a naturalizmus vaskosabb eszközeivel, hol pedig valami szimbolikus felnagyításban. Már itt feltűnik, mennyire kedveli a különös sorsú emberi rajzokat és a történetek belső feszültségét halálba-fordulással feloldó írói megoldásokat. A formakeresés e periódusában írt három egyfelvonásosa (Isten báránykái) novellái témakörével rokon; megformálásukban is inkább dialógusokra bontott életképek, mint cselekményt görgető, dinamikus mozgást mutató drámák. Ugyancsak a novelláiban megrajzolt környezetben játszódik 1912-ben írt első regénye, a Misilló királysága, mellyel ekkori becsvágyát, Osvát – s rajta keresztül a Nyugat – elismerését is kivívja. Igaz, a regény csak évek múlva jelenik meg nyomtatásban.
A költő-írói útkeresés esztendeiben kezd megalapozódni Kassák sajátos, a szociáldemokrata mozgalommal mindinkább ellenzékbe kerülő, anarchista és szindikalista tanításokkal színezett politikai eszmevilága s arra épülő művészetszemlélete. Tagja a Szociáldemokrata Pártnak, részt vesz a párt politikai megmozdulásaiban, rendszeresen ír a Népszavába, de a kudarcba fulladt "vérvörös csütörtök" után, látva a pártvezetés opportunizmusát, csalódottan visszahúzódik és 1913-ban tagja lesz egy a Galilei Körhöz kapcsolódó, még a háború előtti években létrejött antimilitarista csoportosulásnak. Közöttük ismerkedik meg Kropotkin és Elisée Reclus anarchista tanaival, melyek iránt mindig újra törekvő, lázadó természete is fogékony. Mellettük Szabó Ervinnek a gazdasági harcot előtérbe helyező és antimilitarizmust propagáló írásai gyakorolnak rá mélyebb hatást. Az 1914 tavaszán Szabó Ervin és Bresztovszky Ernő között lezajlott – Várnai Zseni verseskönyvéhez kapcsolódó – proletárköltészeti vitából, annak lényeges elvi tisztázódást nem hozó lezárása következtében, a művészet osztályfelettiségét valló nézeteket fogadja el, s e felfogás lesz későbbi művészetszemléletének egyik alappillére. A II. Internacionálé pártjainak nacionalista pálfordulása az első világháború kitörésekor a nyilvánosság előtt is szembefordítja őt a szociáldemokrata párt politikájával (cikksorozata az Új Nemzedék 1914–15-ös évfolyamában), s a szociáldemokrata mozgalom bírálata ez időtől kezdve publicisztikai munkássága egyik jellegzetes vonásává lesz.
A háború elembertelenedett világa fordítja ismét a költészet felé. Első verseskötete, az Éposz Wagner maszkjában a maga vázlatosságában is már egy új hangvételű költői tehetséget mutat. Lázas, sötéten áradó víziói a kaotikusan vajúdó, bomlásnak indult világ katasztrófáját idézik. A versek kötetlen formája újszerűen hat, talán csak Babits, Kaffka Margit és Füst Milán szabad 214verseivel rokonítható a korabeli magyar irodalomban. De legfőbb jellegzetességük az egyszerre, egyidőben sok érzés s gondolat kifejezésére irányuló szimultanista törekvés, mely a német expresszionista lírával halad párhuzamosan. Külső jegyeiben némileg az olasz futuristák, Marinettiék háborús költészetével is mutat rokon vonásokat, de Kosztolányi joggal határolja el Kassák e verseinek a szenvedőkkel együttérző belső tartalmát Marinetti színpadiasan csengő, vad erotikummal kevert, háborút megéneklő verseitől.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
